hirdetés
Angyal Péter természetfotós vezette körbe a Csetényi Élményparkban a Martonosi Pál Városi Könyvtár nyári napközis táborának résztvevőit szerdán. A 21 fős társaság megismerte a park méreteit, különböző egységeit, a benne található növény és állatvilágot. Angyal Péter, aki a természet fotózása mellett lelkes önkéntes természetvédő, örömmel állt a könyvtári tábor résztvevőinek rendelkezésére. Pétert megkérdeztük hogyan látta a ő táborozók parkban történt látogatását.
Természetfotósként mindig különleges élmény számomra, amikor nemcsak megfigyelhetem és megörökíthetem a természetet, hanem másoknak is megmutathatom annak szépségeit és rejtett összefüggéseit. Ezúttal a Martonosi Pál Városi Könyvtár nyári napközis táborának résztvevőit vezethettem körbe a Csetényi Élményparkban.
A 21 fős társaság először egy általános tájékoztatón ismerkedett meg a park történetével, méreteivel és különböző területi egységeivel. Információs térképek segítségével mutattam be, hogyan alakult ki a ma látható, mintegy 18 hektáros természeti környezet. A terület korábban víztározóként működött, átalakítását követően pedig egy olyan mocsaras, nádas és parkos élőhely jött létre, amely több szempontból is felidézi a Homokhátság egykori természeti világát.
Képgaléria megtekintése (7 db kép)
A Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület tagjaként fontosnak tartom, hogy egy-egy ilyen séta során ne csak az állat- és növényfajokról beszéljünk. Arra is igyekeztem felhívni a gyerekek figyelmét, hogy az élőhelyek minden eleme kapcsolatban áll egymással. Egy nádas, egy mocsaras terület vagy akár egy elöregedett fa nem csupán a táj része, hanem számos élőlény számára táplálkozó-, búvó- vagy szaporodóhely.
Képgaléria megtekintése (7 db kép)
A bevezető után közösen indultunk el felfedezni a parkot. A gyerekek végigjárták a pallókon megközelíthető mocsaras, nádas területeket, ahol közelebbről is megfigyelhették a vizes élőhelyek sajátosságait. Ezeken a részeken számos vízirovar, hüllő és madár talál megfelelő életfeltételeket.
A park halfaunája különösen gazdag. A vízben keszeg, ponty és amúr is él, de ragadozó halfajokkal, például csukával és harcsával is találkozhatunk. Ezek az állatok fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékláncban, jelenlétük pedig jól mutatja az élőhely változatosságát.
Képgaléria megtekintése (7 db kép)
A hüllők közül a vízisikló, a mocsári teknős és különböző gyíkfajok is megtalálhatók a területen. A séta során arról is beszéltünk, hogy ezektől az állatoktól nem kell félni. Sokkal fontosabb, hogy megfelelő távolságból, csendben figyeljük meg őket, és ne zavarjuk természetes viselkedésüket.
Képgaléria megtekintése (7 db kép)
A madárlesnél a park madárvilágára irányult a figyelem. A Csetényi Élményparkban ragadozó és gázlómadarak egyaránt megfigyelhetők. Természetfotósként jól tudom, hogy a madarak megfigyeléséhez türelemre, csendre és figyelemre van szükség. Sokszor nem az látja meg a legtöbb állatot, aki a leggyorsabban halad, hanem az, aki képes néhány percre megállni, hallgatózni és észrevenni a környezet apró jelzéseit.
A séta egyik legjobban várt állomása a park vízibivaly-kolóniája volt. A hatalmas, mégis békés állatokat a számukra kialakított karámokban és a mocsaras kifutóban tekinthették meg a táborozók. A vízibivalyok nemcsak látványosságot jelentenek, hanem jelenlétükkel a vizes, füves élőhelyek fenntartásához is hozzájárulnak.
Képgaléria megtekintése (7 db kép)
A mintegy kétórás parkséta során a gyerekek sok kérdést tettek fel, érdeklődve figyelték a növényeket, az állatok nyomait és a különböző élőhelyeket. Bízom benne, hogy a látogatás után már nemcsak egy kellemes kirándulóhelyként gondolnak a Csetényi Élményparkra, hanem olyan természeti területként is, amelynek élővilágát mindannyiunknak érdemes megismernünk és óvnunk.
Természetfotósként számomra minden ilyen alkalom megerősíti, hogy a természetvédelem első lépése a megismerés. Amit közel érzünk magunkhoz, arra jobban vigyázunk. Remélem, hogy a táborozók közül többen is visszatérnek majd a parkba, és egy következő séta alkalmával már még figyelmesebben keresik a nádasban megbújó madarakat, a vízparton napozó teknősöket vagy a pallók mellett mozgó apró élőlényeket – zárta beszámolóját Angyal Péter természetfotós.
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
