8 másodperc hosszú idő

2011 július 2.-án Szombaton Soltszentimrén nemzetközi Western és Rodeó versenyt rendeztek, ahol mi kiskunhalasiak is érdekeltek voltunk, és nem is akármilyen számban.

A versenyre ellátogatók 5-10 %-át a kiskunhalasiak tették ki, akik elsősorban Takács Istvánra voltak kíváncsiak, hogy a mezőny legfiatalabbjaként (16) helyt tud-e állni (ülni) talán az egyik legveszélyesebb sportban a világon, a bikarodeóban. István a sorsoláskor a „Térdelő Bika” nevű kb. 900 kilogramm tömegű hústornyot húzta, és a tizennyolc indulóból a tizenhatodikként tehette magát próbára. Mire Pisti sorra került a nézők már egy komplett, szinte mindennel megfűszerezett ízelítőt kaptak abból, hogy mik is szoktak egy ilyen rodeón történni, a legkülönbözőbb leesésektől elkezdve, a bika elől futáson keresztül, egészen addig, hogy nem sikerült elmenekülni a bika elől, és taposás lett a vége.

Szóval  egy emberként lélegzet visszafojtva, figyeltük és vártuk, hogy Pistinek nyissák a kaput, miután elhelyezkedett a monstrumon. Egyszer csak csattan a zár, nyílik a kapu, a bika befordul a pálya felé, természetesen ugyanabban a pillanatban a fara már magasabban volt a bikának, mint a feje. Pisti jobb kezével erősen kapaszkodik, ballal próbál egyensúlyozni, és nem hozzáérni a bikához, de kibillen jobbra, szinte megijedni sem volt időnk, mert ugyanebben a pillanatban már korrigál is az önkívületi állapotban vergődő izomkolosszus hátán, telnek a másodpercek izgatottan figyeljük a mi fiunkat és várjuk a 8 másodpercet jelző hangot.

A pillanatok óráknak tűnnek, Pisti még mindig elszántan a bika hátán, egyszer csak halljuk a jelzést, lejárt a 8 másodperc megcsinálta, egy emberként lélegezhetne fel a halasi közönség, ha Pisti nem lenne még mindig a jószág hátán. Valószínű hogy ő nem hallhatta a jelzést és keményen tartotta magát addig míg a szurkolók el nem kezdték kiabálni neki hogy „Ugorj már le róla!”. Hihetetlen a tizennyolc indulóból összesen öt embernek sikerült kiülni a 8 másodperces limitet, és Takács István a tizenhat éves kiskunhalasi rider köztük volt, életében először kiülte a 8 másodpercet.

Önfeledt ujjongásba tört ki mindenki (nem csak mi halasiak) hogy egy ilyen fiatal ember is megtudta állni a helyét,  persze a legboldogabbak Pisti szülei voltak amikor odaszaladt hozzánk hogy megköszönje a szuroklást. Örülök hogy ott lehettem, hogy saját szememmel láthattam, és büszke vagyok rá hogy személyesen ismer Takács Istvánt ezt a kőkemény sportot űző halasi srácot!

Gratulálunk Pisti!

T. P.