A hit inkább találkozás, mint tudás
Lehet valamiről, valakiről úgy beszélni, hogy az ember másoktól hallott vagy összeolvasott anyag alapján mintegy „előadást tart” róla, összeszedettet, tudományosat, nagyszerűt. Mennyivel másabb azonban úgy beszélni, hogy az ember élménybeszámolót tart: „én magam láttam, hallottam, megéltem. Beszéltem VELE, megismerkedtem vele, mielőtt elkezdtem volna RÓLA beszélni". Igen, egészen más az ilyen megélt, megtapasztalt események és találkozások alapján történő beszámoló, mint egy személytelen előadás, még ha nyelvileg jobban összeszedett vagy több adatot is tartalmaz. Sokkal jobban figyelünk az élménybeszámolókra, mint az előadásokra, sokkal jobban lekötnek, megérintenek bennünket a tanúk, semmint a tanítók.
Szeretete és tanítása nemcsak „írott malaszt vagy holt betű”, hanem személyes, valós életpéldák, sokak által látott, hallott, megtapasztalt cselekedetek által igazolt szeretet és tanítás. Elsőként Mária és József, a pásztorok és a napkeleti bölcsek látták és ismerték fel már a jászolban fekvő Kisdedben az Isten Fiát. A születését követő években, évtizedekben pedig emberek százai, ezrei, tízezrei kerültek élő kapcsolatba az emberré lett Istennel, s tettek tanúságot róla mindazok előtt, akik készek voltak meghallgatni őket.
A Hit Évében, csakúgy mint mindig és mindenhol, nekünk mai keresztényeknek is tanúságtevőkké kell lennünk. Az evangélium csakis akkor lesz valóban elfogadásra méltó örömhír az emberek számára, ha Jézus személyes közelségét a saját életükben tapasztalják meg. Ha nem csak hallanak a megbocsátásról, hanem az ő személyes bűneik bocsáttatnak meg. Ha nem csak tudnak a vigasztalásról, hanem az őket éppen nyomasztó fájdalomra, keserűségre kapnak gyógyírt.
Ez lehetséges, hiszen az emberként megszületett, meghalt, de feltámadt Krisztus ma is él. Olyan valakinek a születését ünnepeljük, Aki ma is velünk, közöttünk lakik. Ha mi, mai keresztények tanúságot tudunk tenni Jézusnak a mi életünkben művelt csodáiról, a személyes megérintettségünkről, élő istenkapcsolatra épülő hitünkről, akkor hiszem, hogy jövő ilyenkor többen fogjuk várni és ünnepelni hitelesen a karácsony ünnepét. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok minden kedves Olvasónak bensőséges, szép várakozást és szívet-lelket gazdagító, áldott Karácsonyt.
Dr. Finta József érseki helynök, plébános karácsonyi gondolatai
