(►) A Honvédelem Napja – koszorúzás Gábor Áron emlékművénél
Közélet

(►) A Honvédelem Napja – koszorúzás Gábor Áron emlékművénél

A magyar honvédsereg 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat csúcspontjaként visszafoglalta a megszálló osztrák hadseregtől Buda várát. 1992-től a kormány határozata alapján ez a nap a Magyar Honvédelem Napja.

A Felsővárosi Általános Iskola diákjai ma délelőtt Gábor Áron szobránál tartottak ünnepséget a honvédek tiszteletére. A korabeli feljegyzések szerint május 16-án reggel szólaltak meg a magyar sereg ostromágyúi Buda váránál. Az ostromtűz hatására a Fejérvári kapu környékén hatalmas rések keletkeztek. A mindent eldöntő roham május 21-én hajnalban kezdődött. Reggel hét órára az utolsó császári csapatok is letették a fegyvert. A május 4. és 21. közötti ostrom alatt az osztrák hadsereg négy elsőrendű hadosztályát veszítette el, 710 katona elesett, 4200 fő, köztük 113 tiszt hadifogságba került. A kétségtelenül jelentős - nagyságrendileg az ozorai diadalhoz mérhető - győzelmet hozó harc 370 magyar honvéd életét követelte, és 670-en megsebesültek.

Az ünnepségen a Dékáni Árpád Technikum kadétjai álltak díszsorfalat.  A Felsővárosi Általános Iskola diákjai verssel, dallal emlékeztek meg a dicső pillanatokról, majd Kissné Csordás Anikó igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet.

Kiskunhalas Város Önkormányzata nevében Kuris István László alpolgármester helyezett el koszorút az emlékműnél, majd a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület, a civil szervezetek és az oktatási intézmények képviselői is lerótták tiszteletüket.