A kíváncsi kémikus
2012. július 1-jén Budapesten vette kezdetét az „AKI kíváncsi kémikus” nyári kutatótábor, amin 23 másik diáktársammal együtt vehettem részt.- olvasható a sziládys Gusztos Éva beszámolójában, melynek teljes szövege a bővebben gombra kattintva érhető el.
A részvételhez pályázatot kellett benyújtani, és ezeknek a segítségével választották ki a közel száz, 10-11. osztályos pályázó közül azt a 24-et, aki részt vehetett a táboron. Vasárnap délután érkeztünk meg Budapestre, a legtöbbünk valamelyik pályaudvarra, ahol már várt ránk valaki, akinek a segítségével eljuthattunk a szállásunkra, a Baár-Madas Református Gimnázium Diákotthonába.
Az első nap az ismerkedéssel telt szervezett és szervezetlen módon is. Másnap részt vettünk a megnyitón, majd Dr. Mohai Miklós Kémia két dimenzióban című, roppant érdekes előadását hallgathattuk meg. Ezután csoportkép késült rólunk, majd a MTA Természettudományi Kutatóközpontjának néhány laboratóriumába nyerhettünk bepillantást. Már ekkor sok új dolgot tanultunk, és rengeteg, még ismeretlen gépet ismerhettünk meg. Természetesen tűz- és balesetvédelmi oktatáson is részt vettünk. Utána együtt ebédeltünk, majd a beosztottak minket a témavezetőinkhez.
Tíz témakör közül választhattunk, ezek közül hármat kellet megjelölnünk a pályázatban. A három téma közül egyet választottak ki számunkra a bírálók. Így egy témán ketten, hárman vagy négyen dolgoztunk egy témán. Az én témám címe Szén-dioxid megkötő arany(I)tartalmú óriásmolekula előállítása volt, egy Vajas Dóra nevű lánnyal dolgoztam együtt, aki Kisvárdáról érkezett, a témavezetőink Dr. Deák Andrea és Jobbágy Csaba voltak. Bár első nap még nem végeztünk labormunkát, de megismertük egymást és a téma elméleti hátterét is. Késő délután és este busszal, villamossal és hajóval jártuk körbe Budapestet.
Vacsora után Sályi Gergő látogatott el hozzánk és az ankarai Kémia Olimpiáról mesélt. Hétfőn további laborokat látogattunk meg, labormunka következett, és közben meg is ebédeltünk. A késő délutánt a János-hegyen töltöttük. Fogaskerekűn közelítettük meg, majd gyalog barangoltuk be és végül libegővel érkeztünk meg a buszmegállóba, ahonnan visszatértünk a szállásra. A szerdai nap nagy része is labormunkával telt, de azért még volt erőnk diák-témavezető focimeccsekre is, bár mi lányok csak szurkoltunk. A csütörtök nagy része ismét labormunkával telt, majd társasjátékoztunk a kollégiumban, este pedig egyetemisták meséltek az egyetemi életről, így hallhattunk az ELTÉ-ről és a Cambridge-ről is.
A péntek délelőtt még labormunkával telt, majd délután egy miniszimpóziumon 10-20 perces eladások keretében mutattuk be munkákat a diákoknak és az érdeklődőknek. Este még sétáltunk egyet a Budai Várban, és csak szombat délelőtt vettünk búcsút egymástól. Számomra ez a hét felejthetetlen volt, sokat tanultam és közben remekül éreztem magam, és sok barátot szereztem, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy pályázzon erre az ingyenes táborra. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm, Lendvayné Győrik Gabriellánk, a témavezetőknek, minden segítőnek és támogatónak, hogy részt vehettem ezen a táboron.
