Daczi Zsoltra emlékezünk

Tudtuk, hogy beteg. De reménykedtünk, hittünk abban, hogy most már nem lehet baj. Aztán négy évvel ezelőtt, augusztus első napjaiban Borika, Zsolti anyukája értesített arról, hogy Bendegúz rosszul van. Nagyon rosszul...Ekkor már sejteni lehet, hogy valami visszafordíthatatlan dolog történhet. És 2007. augusztus 6-án, 12 órakor Daczi Zsolt életének 38. évében meghalt. Temetésére, egy forró augusztusi napon került sor a halasi katolikus temetőben. Nagyon sokan voltunk, akik szerették, tisztelték és akik tudták, hogy mekkora veszteség érte a zenésztársadalmat. Ha csak a szikár tényeket nézzük, 1989-1993, 1997-2003 között a Bikini muzsikusa volt, vele érte el legnagyobb sikereit a zenekar. Olyan slágerek születtek, mint a Közeli helyeken, az Itthon vagyok, a Dolgozni ne kelljen, vagy éppen a rockhimnusz, a Temesvári vasárnap, amelyet eredetileg, elhunyt húgának, Barbarának írt. Megismerhettük énekhangját a Búcsú című számban, amelynek szövegét is ő írta. A Bikinitől való távozás után következett az Ómen, amelyet nagyon szeretett. Utolsó kiskunhalasi koncertjét, 2006. december 18-án is ezzel a bandával tartotta az akkori ÁMK-ban. A Tirana Rockers, a Carpatia Projekt Ángyán Tamással világszínvonalú album volt, vagy éppen Dobozi Dóra, Hirlemann Bertalan, vagy éppen Deák Bill Gyula lemezein is ott van Zsolti erőteljes kézlenyomata. Bill a születésnapi koncertjén külön is megemlékezett halott barátjáról. A tahitótfalui Bendegúz stúdióban nagyon sok halasi megfordult, Daczi Zsolt nemcsak kiváló zenész, hangmérnök, de példás házigazda is volt. Halálával óriási veszteség érte a magyar könnyűzenei életet, mi halasiak, pedig Zsolti emlékére hallgassuk meg a Temesvári vasárnapot.

Jáger Levente