Istentiszteletek, körmenet Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejezi ki. Húsvét nyolcada a húsvét vasárnappal kezdődik és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

- A keserű, reménytelen emberek számára, világítsa be a húsvét hajnalfénye a szívük sötétségét, adja meg nekik azt a biztatást, amely nem egy meddő és értelmetlen, alaptalan biztatás, hanem az igazi, az élettel kecsegtető ígéret - mondta Finta József plébános, húsvét vasárnap az alsóvárosi római katolikus templomban bemutatott szentmiséjén. Az alsóvárosban több százan vettek részt a feltámadási körmeneten, Jézus feltámadásának örömhírét vitték az utcára.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepei, Jézus feltámadását a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli. Húsvét a húsvét vasárnappal kezdődik és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

A református templomban Édes Árpád lelkész prédikált a húsvét vasárnapi istentiszteleten. A halasi reformátusok hajnali liturgiával várták Krisztus feltámadásának napján az első napsugarak megjelenését. Az első keresztyének gyakran használták a Napot, mint Krisztus szimbólumát. Tették ezt azért, mert, ahogy a napkelte arról szól, hogy a fény legyőzte a sötétséget, az élet a halált, és egy új hajnal virrad ránk - ugyanígy Krisztus legyőzte a bűn és halál erőit, amikor húsvét reggel feltámadt, és általa valami radikálisan újat ad nekünk: újjászülethetünk mi is!

Kép-szöveg: Pozsgai Ákos

{phocagallery view=category|categoryid=405|limitstart=0|limitcount=0}