Mentőromantika

A mentőzés hivatás, életforma, nem pedig egy foglalkozás. Aki valaha ült már száguldó fehér autóban, piros zászlóval a tetején és a sivító sziréna nyomán utat engedtek neki a nagy forgalomban, hogy életet mentsenek, soha nem felejti el az érzést. Jól tudják ezt a jelenlegi és a nyugállományú dolgozók is, akik a mentők kötelékébe tartoznak. Halász Balázs egykoron maga is ezt a hivatást gyakorolta és évek óta készült arra, hogy megszervezzen egy találkozót. nagy József állomásvezető mentőtiszt segített a szervezésben és múlt hét végén létrejött az összejövetel. Több mint 20-an fogadták el a szervezők invitálását, a korabeli mentőzés legendás alakjai ott voltak a találkozón. Megismerkedhettek a jelenlegi eszközökkel, autókkal és Nagy József előadásából kiderült: bár modern felszerelésük van, de ma sem egyszerű az életmentők munkája. A beszélgetést követően a veteránok kipróbálhatták, milyen érzés újra mentőautóban ülni és volt, akit speciális rögzítőkkel emeltek ki a járműből. A jelenlévők megkoszorúzták Monszpart László emléktábláját, majd egy finom ebéd közben is újabb és újabb történetek jöttek elő.