Újabb kutyákat kellett elkobozni egy hanyag gazdától

Hat kutyát - köztük négy kölyköt az anyjukkal - koboztak el az állatvédők attól a középkorú halasi férfitől, aki több mint egy éve magára hagyta az ebeket. Az állatokat egy darabig az albérlők etették, néhány hónapja azonban már csak akkor kaptak enni, ha a szomszédok vittek nekik, ugyanis a lakók is elköltöztek a házból.

Az Alkony utcai családi ház udvarán fejmagasságig ér a gaz, a kapunál két csaholó éhes kutya várta az állatvédőket, a távolból kölyökkutyák nyüszítése hallatszott. A középtermetű keverékkutyák egyikének a teste egy részéről a szőr lekopott, élősködők, rágta véres sebek, borították. Emlői duzzadtak voltak, ebből tudták az állatvédők, hogy valószínűleg az ő kölykei sírnak az udvarban tárolt lomok alatt.

Rémánné Halmosi Éva, a Kiskunhalasi Állatvédő Egyesület elnöke és az állatvédő aktivisták egy időben érkeztek a megadott címre a városi gyepmesterrel és a halasi rendőrkapitányság bűnügyi technikusával. Aggódó állatbarátok értesítették az állatvédő szervezetet, hogy a ház tulajdonosa egy éve elköltözött, utána még néhány hónapig albérlők laktak a házban, de később ők is odébb álltak. Ennek már jó pár hónapja, a kutyák az óta, csak akkor kaptak enni, ha a szomszédok dobáltak be nekik kenyeret, vagy ételmaradékot. Inni is csak akkor ittak, ha az esővíz összegyűlt az udvarra kidobált edényekbe.

Az éhező kutyákra az utóbbi időben sok volt a panasz, mert folyton ugattak, néhány hete, pedig kölykei születtek a szukának. A jövevények keserves nyüszítése kihallatszott a lomok alól, ami az udvar egy részét borította. Az állatvédők egy utánfutó alatt egy gödörben találták meg a négy újszülött kutyakölyköt, ott hozta világra őket az anyjuk.

Az állatvédők a gyepmester segítségével elhozták a kutyákat, mivel a gazdájuk lemondott róluk, a kölykök anyjukkal együtt a Halasi Állatsegítő Alapítvány Szegedi úti állatotthonába, míg hatodik kutya a gyepmesteri telepre került. Az állatvédők később döntik el, hogy kezdeményeznek-e eljárást a hanyag gazda ellen.

Fotó-szöveg: Pozsgai Ákos

{phocagallery view=category|categoryid=105|limitstart=0|limitcount=0}