Utaznak az írónő bútorai

Ott lesznek kiállítva egy emlékszobában és az ottani nemrég épült színháztermet is róla nevezik el. A napokban lesz Zsigray Julianna születésének 110. évfordulója és szülővárosában ezzel is tisztelegni szeretnének az emléke előtt.

Az ottani városvédők keresték fel a halasiakat, végül a képviselő-testület legutóbbi ülésén hagyta jóvá azt, hogy a bútorokat 5 évre kölcsönadja a város. A tükörre és az íróasztalra ráférne a restaurálás, a többi bútor viszonylag jó állapotban van. A letétért cserében Törökszentmiklós városa gondoskodik a bútorok megőrzéséről, állagmegóvásáról és a tulajdonos beleegyezésével, szakember által történő esetleges restaurálásról. A bútorok szakszerű elszállításáról Törökszentmiklós gondoskodik és a költségeket is ő viseli.

Noha utca is viseli a nevét, Halason keveset tudnak az írónőről. A 60-as évektől élt Halason és itt is hunyt el. Sírja a régi református temetőben nem messze a bejárattól található. Szűts Mara házassága, a Római százados és a többi könyv, Zsigray Julianna sok írást hagyott maga után. A könyvárban ma is kikölcsönzik az alkotásait. Főként az idősebb nők körében népszerű.

További információk az írónőről:

Zsigray Julianna (született: Serák Julianna Róza, álnevei: Aradi Eszter; Ebeczky György) (Törökszentmiklós, 1903. február 15. – Kiskunhalas, 1987. február 21.) író, költő.

1903. február 15-én reggel fél öt órakor született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Születése bejegyezve a törökszentmiklósi polgári születési anyakönyvben a 152/1903. folyószám alatt.

Iskoláit Budapesten végezte. Első írásai a Nyugat című irodalmi folyóiratban jelentek meg. 1929-ben az Új Idők novellapályázatának győztese volt, 1930-tól 1944. március 19-éig a Singer és Wolfner Könyvkiadó korrektoraként majd lektoraként dolgozott. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. Németellenes magatartása miatt 1944-ben üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra és itt is élt haláláig. Sírja a régi református temetőben található meg. Kiskunhalason utcanév őrzi emlékét.

Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek. Regényeit holland és olasz nyelvekre lefordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. Több könyvét megfilmesítették. Forgatókönyveket is írt: Fiú vagy lány? (1944), Tilos a szerelem (1943), Halálos csók (1942), Tóparti látomás (1940). Történelmi, életrajzi regényei szórakoztatóan kínálnak ismereteket, és irodalmi értéket is képviselnek.

Zsigray Julianna is a harmincas években ért népszerűsége tetőpontjára; a Szüts Mara házassága (1931) a társasági műveltség egyik pillérének számított. S ha csökkent is közönségsikere a felszabadulás után, zenészportréit még ma is százezrek olvassák (A Sugár úti palota, 1957; Tékozló élet). A legérdekesebb talán a Tékozló élet (1963), hiszen ennek nyersanyaga (a magyar hegedűvirtuóz, Reményi Ede hányatott élete) jó alkalmul szolgált az írónőnek, hogy kamatoztassa stiláris tehetségét, képzelőerejét. Ebben a művében sem szabadult azonban meg az egész pályáját végigkísérő szentimentális alapállástól. A "hangok édes viharzása", a "sejtekből felbuzgó gyönyörűség", a szüntelen feltámadó "zaklató vágy" s az idejét múlt stíluseszmény erőltetett túlhajszolása miatt elsikkad a regény lélektani alapja. Ha az olvasónak olyan illúziója támad is, hogy Reményihez hasonlóan ő is megfejtette a "rejtőző titkot", voltaképpen messze távolodott a művész életének és jelentőségének megismerésétől. Zsigray Julianna kétségtelen stiláris tehetsége így rendszerint visszájára fordul, s az édeskésen buzgó szavak, jelzők áradatában megfakul témája, amelyhez pedig sokszor jó érzékkel nyúl. ( A magyar irodalom történeté-ből)

Főbb művei:

• Szüts Mara házassága (regény, 1931)
• Férficél (regény, 1932)
• Zsuzsa és a komondor (regény, 1933)
• Kristálymuzsika (elbeszélések, 1934)
• Utolsó farsang (regény, 1934)
• Marci (regény, 1936)
• Csillagos ég (regény, 1937)
• 1 férfi - 2 nő (regény, 1937)
• A római százados (regény, 1938)
• Erzsébet magyar királyné (regény, 1938)
• 7 jegenye (regény, 1939)
• Holtomiglan, holtodiglan (regény, 1940)
• Féltékenység (regény, 1941)
• Pacsirta énekel (regény, 1941) (Ebeczky György álnéven)
• Ég az Alföld (regény, 1942)
• Lázadó szív (regény, 1943)
• Két világ (regény, 1944)
• Visszhang (regény, 1945)
• Májusi eső (regény, 1947)
• Hűség (regény, 1948)
• A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye (1957)
• Tragikus keringő. Lehár Ferenc életregénye (1959)
• Tékozló élet. Reményi Ede életregénye (1963)
• Csendességi fogadalom (regény, 1971)
• Távoli fény (ifjúsági regény, 1982)
• Tőr és paróka (regény, 1986)

Szöveg-fotó: Fehér Erika