Archívum
Vajdaságból adnának engedélyt a Halas feletti jégrakéta kilövésekhez
Szerbiában - és így a Vajdaság területén - mintegy fél évszázada működő jégelhárítási rendszerhez csatlakozna Bács-Kiskun és Csongrád megye. Az évek óta tartó előkészítésnek köszönhetően jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány összeállítása van folyamatban. Az egyeztetések újabb állomása zajlott csütörtökön, amikor a két megye Bányai Gábor és Magyar Anna közgyűlési elnökök által vezetett delegációjának tagjai között Aradszky Lászlóné önkormányzati képviselő és Kuris István László - mindketten a megyei közgyűlés bizottsági tagjai - részt vettek a bajsai radarállomáson tartott szakmai bemutatón.
A Szerb Köztársaság Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Szektorának vezetője mellett a magyar vendégeket Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke fogadta.
Szerbiában 46 éve működik a jégelhárítási rendszer: a radar által felderített felhőbe rakétát lőnek, amely ezüst-jodidot permetez szét, ezzel megakadályozva a jelentősebb méretű jégdarabok kialakulását. Vagyis a felhőből vagy csak eső esik végül, vagy – rosszabb esetben – jelentéktelen jégdara. A szerbiai jégelhárító rendszer 7,7 millió hektárnyi területet véd 13 radar központ segítségével, ahonnan 1650 rakétakilövő állomást irányítanak. Ezeken a helyszíneken 231 főállású alkalmazottat foglalkoztatnak, akik munkáját 3300 mellékfoglalkozású rakétakilövő segíti. Utóbbiak főként földművesek, akik április 15. és október 15. között vannak készenlétben, amikor bármikor riaszthatók.
A radarállomás szakemberei nem titkolták, hogy miért lenne számukra jó, ha megvalósulna a határ magyar oldalán a jégeső elhárítás. Utaltak egy június 11-i, Magyarország felől érkező jégeső felhőre. Hiába tudtak előre az érkezéséről, magyar oldalra nem lőhették ki a rakétát. Sőt a határnál is van egy 6-10 kilométeres sáv – már szerb oldalon – ahol nem lőhettek. A felhő a szerb-magyar határon vonult Románia felé, közben Vajdaság területén mintegy 2500 hektáron pusztított.
A két megyét mintegy 250 rakétakilövő állomással lehetne védeni, radarra viszont nem lenne szükség. A bajsai radarállomás ugyanis „látja” Csongrád és Bács-Kiskun megye légterét is.
Bányai Gábor közgyűlési elnök az egyeztetésen leszögezte: gazdálkodó magánemberként és felelős politikusként is fontos feladatának tartja a projekt minél sikeresebb megvalósítását, amennyiben sikerül a következő uniós költségvetési ciklusban anyagi fedezetet biztosítani a mintegy 1,5-2 milliárdos beruházáshoz. A rendszer kiépítésével optimális esetben 260 kilövő állomás lenne létrehozva, melynek segítségével szinte a megye teljes területi védelme biztosítható a jégverés ellen.
A megyei delegáció a Palicstól mintegy 3 kilométerre levő egyik kilövő állomásnál egy éles jégelhárító rakéta fellövését tekinthette meg, miután URH rádión a bajsai radarállomás megadta a koordinátákat és az engedélyt.
Szerbiában 46 éve működik a jégelhárítási rendszer: a radar által felderített felhőbe rakétát lőnek, amely ezüst-jodidot permetez szét, ezzel megakadályozva a jelentősebb méretű jégdarabok kialakulását. Vagyis a felhőből vagy csak eső esik végül, vagy – rosszabb esetben – jelentéktelen jégdara. A szerbiai jégelhárító rendszer 7,7 millió hektárnyi területet véd 13 radar központ segítségével, ahonnan 1650 rakétakilövő állomást irányítanak. Ezeken a helyszíneken 231 főállású alkalmazottat foglalkoztatnak, akik munkáját 3300 mellékfoglalkozású rakétakilövő segíti. Utóbbiak főként földművesek, akik április 15. és október 15. között vannak készenlétben, amikor bármikor riaszthatók.
A radarállomás szakemberei nem titkolták, hogy miért lenne számukra jó, ha megvalósulna a határ magyar oldalán a jégeső elhárítás. Utaltak egy június 11-i, Magyarország felől érkező jégeső felhőre. Hiába tudtak előre az érkezéséről, magyar oldalra nem lőhették ki a rakétát. Sőt a határnál is van egy 6-10 kilométeres sáv – már szerb oldalon – ahol nem lőhettek. A felhő a szerb-magyar határon vonult Románia felé, közben Vajdaság területén mintegy 2500 hektáron pusztított.
A két megyét mintegy 250 rakétakilövő állomással lehetne védeni, radarra viszont nem lenne szükség. A bajsai radarállomás ugyanis „látja” Csongrád és Bács-Kiskun megye légterét is.
Bányai Gábor közgyűlési elnök az egyeztetésen leszögezte: gazdálkodó magánemberként és felelős politikusként is fontos feladatának tartja a projekt minél sikeresebb megvalósítását, amennyiben sikerül a következő uniós költségvetési ciklusban anyagi fedezetet biztosítani a mintegy 1,5-2 milliárdos beruházáshoz. A rendszer kiépítésével optimális esetben 260 kilövő állomás lenne létrehozva, melynek segítségével szinte a megye teljes területi védelme biztosítható a jégverés ellen.
A megyei delegáció a Palicstól mintegy 3 kilométerre levő egyik kilövő állomásnál egy éles jégelhárító rakéta fellövését tekinthette meg, miután URH rádión a bajsai radarállomás megadta a koordinátákat és az engedélyt.
