Változott a törkölyre vonatkozó szabályozás
Archívum

Változott a törkölyre vonatkozó szabályozás

Augusztus 1-jén hatályba lépett a vidékfejlesztési miniszter rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek (szőlőtörköly, borseprő) kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról.

Az Európai Unió 2004-től írja elő a tagállamoknak a törköly lepárlási kötelezettségét. A borreformot követően mindez megváltozott, azóta ugyanis már nem szükséges a melléktermékeket lepárolni, hanem minden tagállam saját hatáskörben dönthet a kivonás módszereiről, és a borászok szabadabban rendelkezhetnek a melléktermékkel, illetve maguk választhatják meg, milyen módszerrel semmisítik meg.

A vonatkozó uniós jogszabály szerint szőlőtörkölynek minősül az a préselésből származó maradvány, amelynek összes alkoholtartalma legalább 2,8 liter/100 kg. Aki személyesen és saját birtokán 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő bort, annak a keletkező borászati melléktermékek kivonásáról gondoskodnia kell. 500 hektoliter bor felett a keletkező borseprőt kötelező lepárlás útján meg kell semmisíteni.

Ez a kötelezettség abban az esetben tekinthető teljesítettnek, amennyiben a termelő legkésőbb a szőlőfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évének végéig a keletkezett borászati melléktermékek teljes mennyiségét lepárlóüzem részére leadja, vagy ellenőrzés melletti eljárás alkalmazásával kivonja.

A megtermelt bor alkoholtartalmához képest a kivont borászati melléktermékekben lévő alkohol-mennyiségnek el kell érnie szőlőtörköly és borseprő esetében a 10%-ot, csak szőlőtörköly vagy borseprő esetében pedig az 5%-ot. A szőlőtörköly és seprő kivonási kötelezettség teljesítését a kormányhivatalok továbbra is ellenőrzik, a kivonás elmulasztásakor pedig az eddig ismert bírságot szabhatják ki – áll a szaktárca közleményében.

Pozsgai Ákos