A halasiak szeretik a halat
Magyarországon a világ- és az uniós átlaghoz képest is kevés halat fogyasztanak. Karácsonykor azonban a legtöbb magyar családnál kerül valamilyen halétel az ünnepi asztalra. A hazai halfogyasztás közel harminc százaléka erre az időszakra tevődik. Az ünnep előtt hosszú sor kígyózott a kiskunhalasi központi nagypiacon is, ahol leginkább a pontyot és a busát keresték a vevők. Az árakban nem volt változás a tavalyihoz képest, ami a kereskedők szerint a bőséges halkínálatnak köszönhető.
A halasiak idén is a karácsony előtti utolsó piaci napra hagyták a halvásárlást, hosszú sorban várakoztak a helyi halárus boltja előtt.
– Mi a busát a ponttyal keverjük, halászlé és rántott hal kerül karácsonykor az asztalra – mondta a Halas Tv Híradójának Huczek Györgyné. Halászlé lesz az egyik ünnepi fogás Dubai Antaléknál is, náluk azonban nem csak karácsonykor, hanem havonta legalább egyszer kerül valamilyen halféleség az asztalra.
– Mindenki egyszerre akarta megvásárolni a halat karácsonyra – mondta a Híradónak Zsigó József kereskedő, aki szerint a halasiak jó halfogyasztók, de is a legtöbben az utolsó pillanatban intézték az ünnepi halvásárlást, ezért nehéz volt felkészülniük a véghajrára. Úgy tűnik, a halasiak szeretik a halat, pedig a statisztikák szerint még így is elmaradunk az európai halfogyasztási átlagtól.
Az unióban az éves átlagos fogyasztás 20 kilogramm körüli, míg Magyarországon csak 3,5 kiló, jó lehet, ez a számadat is már magasabb, mint mént néhány évvel ezelőtt volt. Épp ezért „Kapj rá!” címmel halfogyasztásra buzdító kampányt és honlapot indított a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkársága.
A statisztikai adatok szerint a magyar lakosság közel 20 százaléka soha vagy évente csupán egyetlen alkalommal, karácsonykor fogyaszt halat. Ezen szeretnének változtatni. A teljes kampányra 70 millió forintot fordítanak, ebben a magyar hal mellett népszerűsítik a magyar almát, a bort és a libamájat is.
A halvásárláskor készült fotóink ITT tekinthetők meg.
Kép-szöveg: Pozsgai Ákos
