Egyszer volt Budán kutyavásár
… és adósság-átvállalásból sem lesz több, ezért eztán elkél a mérséklet a költekezésben Kiskunhalason is. Adósságplafon bevezetését terjesztette elő a mai testületi ülésre Fülöp Róbert. A fideszes alpolgármester lényegében „saját kormánya” elvi szándékát követve azt akarta elérni, hogy olyan rendelet szülessen, amely megakadályozza a jövőben, hogy a halasi önkormányzat újra eladósodjon.
- Az önkormányzat költségvetése végrehajtható, megalapozott, a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak, de nem szabad arra számítani, hogy hasonló adósságkonszolidáció a jövőben újra megtörténhet. Ezért az önkormányzatnak biztosítania kell, hogy a 2011-ben felismert adósságspirálba ne kerülhessen be újra – indokolta Fülöp Róbert az előterjesztést. Mindezt egyébként a kormány is jogalkotás útján igyekszik biztosítani, például ezért is áll korlát az önkormányzatok előtt azzal, hogy nem vehetnek fel éven túli működési célú hitelt kormányengedély nélkül.
Mindezzel együtt sem hárult el minden veszély, hiszen az önkormányzatok számára megmaradt az a fejlesztési, pályázatok önerők céljára felveendő hitel, ami szintén okozhat eladósodást. Fülöp Róbert szerint, ha olyan beruházásokat finanszíroz az önkormányzat, melyeknek megtérülési ideje és nagyságrendje nem megjósolható, akkor e beruházások nem fogják megtermelni vagy megtakarítani a kivitelezés megvalósításához felvett, későbbiekben visszatérítendő hitel fedezetét. Egy hosszú távú hitellel pedig évekre elhúzódik a törlesztés, ami korlátozza a jövőbeni lehetőségeket.
Az alpolgármester egy harmadik veszélyforrásra is figyelmeztetett: ha az önkormányzat saját cégei veszik fel a hiteleket, akár működésre, akár nem termelő fejlesztésre. Fülöp Róbert végül figyelmeztetett: ha idén a kormány döntéseinek eredményeképp kialakul az adósságmentes Kiskunhalas, a város költségvetését nem szabad még egyszer olyan helyzetbe hozni, mint az adósságkonszolidáció megkezdése előtt volt!
Javaslata értelmében a beruházások finanszírozására még a törvényeknél is szigorúbb feltételrendszert hozna létre saját hitelgazdálkodásában a város. Egyrészt osztályozza a beruházásokat megtérülő, illetve költségmegtakarító, valamint meg nem térülő kategóriára – EU utóbbiakra külön korlátot vezettetne be a saját bevételeinek függvényében. Az adósságplafon kiterjedne a város cégeire, szervezeteire is. A fideszes alpolgármester arra tett javaslatot, hogy a jegyző készítsen rendeletet egy helyi adósságplafon bevezetéséről és alkalmazásáról.
Jekő Attila azt vetette fel, hogy a közérdeket szolgáló számos beruházásra – útépítés, városszépítés és hasonlók -, mégis szükség van, akár hitelből is.
Fülöp Róbert ezzel egyetértve közös gondolkodást és korlát-megállapítást javasolt, s megismételte: nem szabad újra az adóssághalmozás felé vinni az önkormányzatot.
Nagy Péter örömét fejezte ki a rendelettervezet kapcsán, mert korábban is arra intett, hogy ne nyújtózkodjon túl a város a lehetőségein. Jekő Attila szerint viszont a törvényeknél is szigorúbb helyi rendelet betarthatatlan lesz, mert hitel nélkül aligha tudna bármely település fejleszteni. Érdemesnek tartotta foglalkozni egy ilyen rendelettel, de nem zárta ki, hogy az elvi szinten hozott szabályzás a gyakorlatban nem fog működni.
Gyovai István polgármester szerint egy önkormányzat nem tud hitel nélkül beruházni, mert sok pályázati fejlesztés is olyan önerőt kíván, amire saját forrás nincs.
Fülöp Róbert megköszönte a támogató képviselői észrevételeket, és hangsúlyozta: jövőbemutató, a túlvállalást megelőző tervezésként aposztrofálta javaslatát.
A testület végül teljes többséggel támogatta az előterjesztést.
Szöveg-fotó: Kohout Zoltán
