Gazdaság
Kiskunhalas is ringbe száll a gyógyhelyért
A halasi önkormányzat sem szeretné elszalasztani az esélyt, a közelmúltban a gyógyhelyek fejlesztésére kihirdetett programban rejlő lehetőséget, aminek keretében összesen 6,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a települések A jövő januárban induló kiírásból kiderül, hogy egy-egy település minimum 300 milliós, maximum 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhat. A közelmúltban gyógyfürdővé nyilvánított halasi strandnak azonban előbb még meg kell szereznie a gyógyhellyé minősítést is, amivel beléphet a hévízi, a gyulai, vagy a hajdúszoboszlói gyógyhelyeket is magában foglaló „elit klubba”.
A kiskunhalasi önkormányzat kezdeményezi a helyi gyógyfürdő és környékének a gyógyhellyé történő nyilvánítását – jelentette be Bányai Gábor országgyűlési képviselő Fülüp Róbert polgármesterrel közös sajtótájékoztatóján. Jelenleg 20 gyógyhely található az országban, legutóbb Kiskunmajsa kapta meg a címet, de több gyógyfürdőhely is pályázik még erre a címre.
A halasi fürdő októberben kapta meg az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivataltól a „gyógyfürdő” elnevezés használatát. Kiskunhalason 1958-ban nyitották meg a termálfürdőt, ami 1972 óta egész évben üzemel. A fürdő vize már 1983-ban gyógyvíz minősítést kapott, amit 2003-ban meg is erősítettek. A gyógyfürdő cím használatát azonban külön kellett kérvényezni és legalább ötféle gyógyászati tevékenységet kellett biztosítani. A fürdőben jelenleg az OEP által támogatott fürdőkezelések közül a medencefürdő, a kádfürdő, a súlyfürdő, az orvosi gyógymasszázs és a víz alatti csoportos gyógytorna érhető el.
A halasi strand területén feltörő „Csipke Gyógyvíz” a jelentős jodid ion tartalma miatt a jódos gyógyvizek csoportba sorolható. A vizsgálatok alapján degeneratív ízület megbetegedések, porckopás, valamint műtéti utókezelés során javasolt a használata. Ezen felül hatékony egyes nőgyógyászati betegségeknél és a csonttörések utókezelésénél is. Kiskunhalas a negyedik gyógyfürdő Bács-Kiskun megyében, eddig a kalocsai, uszoda, a kiskunfélegyházi kórház valamint a kiskunmajsai Jonathermál fürdő rendelkezett gyógyfürdő minősítéssel.
1984 és 2012 között egyetlen települést, illetve településrészt sem nyilvánítottak gyógyhellyé Magyarországon. Ennek egyik okát a szigorú minősítési folyamat jelentette. Másrészt igazából a presztízsen kívül nem sok gyakorlati haszna volt a települések és a fürdők számára. Újabban viszont már fontos marketingeszközként tekintenek a gyógyhely cím megszerzésére. Ennél is fontosabb érv, hogy külön uniós támogatási keret fog rendelkezésre állni a gyógyhelyek számára.
A gyógyhelyminősítés megszerzéséhez szükséges engedélyeztetési folyamatokat hosszas előkészítő munka után indította el a város – mondta a képviselő, aki most arról számolt be, hogy jelentős uniós forrásokra pályázhatnak a jövő év januárjától a már gyógyhelyként működő fürdők. Épp ezért fontos, hogy a halasi fürdő is mielőbb megkapja ezt a minősítést, amelyre jó esélye van – hangsúlyozta a politikus.
A pályázati feltételek rendkívül szigorúak, de Halas ringbe száll, mert nem szeretné elszalasztani a lehetőséget, máris komoly elképzelések körvonalazódnak a tervbe vett strandfejlesztést illetően, amely két fő elemből állna: gyógyfürdő és a közeli kórház gyógyászati tevékenységének összekapcsolása, az ehhez szükséges infrastrukturális háttér és szolgáltatások megteremtése, valamint a jelenlegi külső nagy medence befedése, hogy az alkalmassá váljon az úszóversenysport utánpótlás neveléshez is – mondta Fülöp Róbert polgármester.
A város a fürdő, valamint a közvetlen mellett lévő zöld övezetet, a Csetényi-park területének nagy részét nyilváníttatná gyógyhellyé. A város vezetése bízik abban, hogy a kínálkozó fejlesztési lehetőség megmozgatja a befektetői szféra fantáziáját is, így az elnyerhető pályázati, valamint saját forráshoz, befektetői pénzek is jönnek majd.
A pályázati kiírásból kiderül, hogy egy-egy település minimum 300 milliós, maximum 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhat. A fürdővel rendelkező települések szempontjából lényeges kitétele a pályázatnak, hogy magának a gyógyfürdőnek a fejlesztésére nem használható fel ez a forrás, hiszen az elmúlt uniós ciklus alatt erre már jutott korábban támogatást, igaz erről Kiskunhalas korábban lemaradt.
Viszont sok helyen az adott település infrastruktúrájának, a szolgáltatásainak a színvonala elmarad az elvárásoktól. Vagyis a pályázatok révén a gyógyhelyi szolgáltatások minőségét szeretnék javítani. A fejlesztések eredményeként nő a látogatók száma a gyógyhelyeken és emelkedik a turisztikai költés összege – olvasható a pályázati kiírásban.
A dokumentumból kiderül, hogy milyen jellegű fejlesztésekkel érdemes pályázni. Ilyenek a vendégfogadó terek létesítése, kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, aktív kikapcsolódást biztosító szolgáltatások bevezetése, a gyógyászati profilhoz illeszkedő állandó programok megszervezése. Lehetőség lesz a városkép fejlesztésére: parkosítás, sétautak kialakítására, információs táblák kihelyezésére, zenepavilonok, ivó kutak építésére. Gyakorlatilag a gyógyfürdők környéke az adott település részek újulhatnak meg.
Pozsgai Ákos
