Mire kéri a tagdíjat az Agrárkamara?
Hiába nincsen semmi köze az agráriumhoz, mégis évi minimum 2000 forintot kell befizetnie soka halasi cégnek is az Agrárkamara számlájára. Ez az összeg a nettó árbevétel függvényében akár félmillió forint is lehet. A pékségeken, a szerszámkereskedőn át több rengeteg cég lett tagja egy hónapja a kamarának, miután átfésülték a cégek működésének nyilvántartását. És nem tévedésből. Egy törvénymódosítás miatt az a vállalkozás is tag lett, amelynek soha semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz, csak mondjuk alapító okiratába, papíron, olyan tevékenységet is felvett annak idején, ami köthető bármiféle gazdálkodáshoz.
A halasi vállalkozások vezetői is kapkodtak a fejükhöz a nem várt költségek miatt, Kiskunhalason is sok cégvezető kereste fel az elmúlt napokban a könyvelőirodáját. Hiába nincs köze a mezőgazdasághoz, az Agrárkamara tagdíjat kér tőle, legalább évi kétezer forintot, a nettó árbevételtől függően azonban akár félmillió forint tagdíjat is követelhet a kamara tőle. Kiderült a magyarázat, a megfejtés egy TEÁOR szám, a 7490-es. Az egyik legtágabb, úgynevezett, máshova nem sorolt egyéb tevékenységek köre. Néhány ebből köthető a mezőgazdasághoz, és gyakran már a cég tulajdonosa el is felejtette, hogy annak idején ezt is beírta az alapító okiratba.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az elmúlt hetekben számtalan cégnek küldte ki a tagdíjfizetésre felszólító levelet. Összesen 4500 olyan cég van ma Magyarországon, amelynek alapító okiratában szerepel ez a bizonyos tevékenységi kör. A kamara szerint nem áll módjukban ellenőrizni, hogy ezek a cégek valóban végeznek-e agrártevékenységet, vagy sem, állításuk szerint utólag töröltethetik magukat amennyiben nem. Kiskunhalason is sok olyan vállalkozás van, amely ugyan nem foglalkozik agrártevékenységgel, mégis agrárkamarai tag lett, miközben semmi közük a mezőgazdasághoz. A könyvelők szerint a kamarai tagság törlése sem egyszerű.
Ha nincs könyvvizsgáló, aki hitelesíti ezt, akkor nekik az egész árbevétel alapján kell fizetni a tagdíjat. De a könyvvizsgálónak is fizetni kell, amely szintén akár 100-200 ezer forint is lehet. Az előző évre szóló tagdíjat mindenképpen be kell fizetni az agrárkamarának, ugyanakkor, ha a cég vezetője nyilatkozik arról, hogy októberig megszünteti az agárkamarai tevékenységre vonatkozó jogosultságot a cég, alapító okiratában és három évig nem vállal újra az agárkamarai tagságra kötelező tevékenységet, akkor mentesül az idei évre vonatkozó tagdíjfizetés alól – hívta fel a figyelmet a DZ ABAKUSZ Kft. szakértője.
A NAK közleménye szerint a kamara májusi küldöttgyűlésén megszavazott alapszabály-módosításának értelmében nem kell bevallást tenniük többek között azoknak a kizárólag őstermelőként tevékenykedő kamarai tagoknak, akiknek az előző évi árbevételük nem érte el a 600 ezer forintot, és semmilyen, az alapszabályban foglalt kedvezménnyel nem kívánnak élni. Nekik elég volt, ha a tagdíjbevallási időszak módosított határidejéig, július 15-ig banki átutalással vagy a falugazdász irodákban kapott csekken megfizették a 2 ezer forint tagdíjat. A tagdíjbevallási időszak meghosszabbítása ugyanakkor nem befolyásolja a késedelmes bevallás és a tagdíjbefizetés határidejét.
Azoknak a kamarai tagoknak, akik július 15-31. között tesznek bevallást, a fizetendő tagdíj 10 százalékának megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetniük a tagdíjon túl. Ezt követően a bevallást nem tett tagok tagdíjfizetési kötelezettségét a kamara állapítja meg, esetükben a pótlék a megállapított tagdíj 20 százaléka. A tagdíj megfizetésének határideje - a tagdíj bevallásra nem kötelezett őstermelők kivételével - változatlanul 2016. július 31.
Kép-szöveg: Pozsgai Ákos
