A kuláküldözés áldozataira emlékeztünk (galéria)
A kuláküldözés áldozataira emlékezünk minden év június 29-én, Péter, Pál napján. Kiskunhalason a Városháza utcai emléktáblánál zajlott a megemlékezés a Halasi Városmenedzser Nonprofit Kft. szervezésében az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület közreműködésével. Az eseményen Vincze Attila önkormányzati képviselő mondott emlékbeszédet felidézve a hajdani történéseket, a gazdálkodók megpróbáltatásait.
A Himnusz közös éneklésével vette kezdetét a kuláküldözés áldozatai előtt tisztelgő kiskunhalasi megemlékezés majd Vincze Attila önkormányzati képviselő emlékbeszédével folytatódott. A képviselő szólt a hajdani eseményekről, arról, hogyan hurcolták és sarcolták meg a gazdálkodókat.Mint mondta: ma sem tanulság nélkül való felidézni, hogy a második világháború után a szovjet segítséggel berendezkedő kommunista diktatúra hogyan bánt el a falusi társadalom független szereplőivel, a nagygazdákkal, középparasztokkal és polgárosodó társaikkal, valamint érdekvédő szervezeteikkel, a Kisbirtokos Szövetséggel és a Kisgazdapárttal. Akkor is bírságoltak, ha megkötötték a kutyát – az ürügy állatkínzás volt –, meg akkor is, ha szabadon hagyták, merthogy úgy meg veszélyes a falusiakra. Az állam a „tagosítás” révén egyébként is megfosztotta őket a legjobb területeiktől, és szétszórva, messze adott nekik értük csereföldeket, amelyeket képtelenség volt rendesen megművelni. Takaros falusi portáikat kisajátították vagy kitelepítetteket költöztettek velük össze – sorolta Vincze Attila.
A képviselő szólt a halasi megemlékezés helyszínéről is: a kiskunhalasi Városháza épületének múzeum felőli szárnya a második világháborút követően szűk 10 évig volt az akkori belügyminisztériumi egységek központja. Működött itt rendőrség, bíróság és börtön egyaránt. De az emlékezés nyelvére lefordítva ez nem jelentett mást, mint sokak megkínzásának és életük megnyomorításának helyszínét. A Városháza utcában ő rájuk emlékezhetünk, s minden évben legalább egyszer, méltóképpen helyezhetjük el a megemlékezés virágait és mécseseit.
A beszédet követően az Erdélyi Csillagok Irodalmi egyesület adott műsort. Elsőként Döme Ottó az egyesület elnöke mondta el gondolatait. Az egyesület rendhagyó összeállítással készült erre az alkalomra. A Felsővárosi Általános iskola két diákját, Rabi Ramónát és Hornyák Benettet kértek fel arra, hogy rajzolják le, milyennek gondolják azt a korszakot. A megemlékezésen kiállított egyik képen színes, takaros birtok, a másikon viszont már egy sötét világ látható. Az irodalmi egyesület tagjai pedig egy riport, egy visszaemlékezés formájában idézték fel a kuláküldözés korát.A megemlékezés koszorúk, virágok elhelyezésével zárult a Városháza utcai emléktáblánál.
