(►) A Magyar Tudomány halasi ünnepe
A történelem és az irodalom került a középpontba a Magyar Tudomány kiskunhalasi ünnepén. A Martonosi Pál Városi Könyvtár meghívására városunkba látogatott Gáspár Ferenc, József Attila-díjas író valamint az est folyamán Végső István történész a kiskunhalasi írókról-költőkről tartott előadást.
Az ünnepi eseményen Erhardt Györgyi a szervező Martonosi Pál Városi Könyvtár vezetője köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédet Kiskunhalas alpolgármestere Kuris István László mondott.
A mai rohanó világ, a fejlődés olykor úgy érezzük, utolérhetetlenül elsuhan mellettünk. Ami régen csak a képzeletünkben volt jelen, és azt gondoltuk, hogy talán legkorábban 2050-ben, 2100-ban megvalósul, az ma már arcul csapva bennünket tör be a mindennapjainkba, itt van közöttünk, alakítja életünket.
Miért fontos ilyen oldalról – alakítja életünket – megközelíteni ezt és nem pedig elzárkózni előle?
Miért fontos ismerni, vagy engedni, megismertetni a tudomány legfrissebb eredményeit?
Tisztelt Jelenlevők!
Mindig is könnyebb a nehézségeket megkerülnünk. Tagadásba lépünk, ha gyengélkedünk, mert nem akarjuk, hogy diagnosztizáljanak valami problémát orvosaink. Pedig az orvos akkor eredményes, ha időben tud segíteni.
Félünk a körülöttünk levők barátságának, szeretetének elveszítésétől, ezért inkább meghunyászkodunk, messze elkerüljük az egyébként alkalmanként eredményre vezető konfrontációt. Pedig akit igazán ismerünk, attól nem félünk.
Félünk a teljes önmagunkat kívánó kapcsolatoktól, ezért inkább a virtuális térbe menekülünk. Pedig valódi emberi kapcsolatokból valódi segítségre és örömre lelhetünk.
És általában félünk úgy mindentől, ami körülöttünk van a világban és feszültségeinket arctalan online felületeken vezetjük le, vagy sokan hamis önigazolást nyújtó áltudományok kártyákkal, üveggömbökkel teli világába menekülnek, ahol hamis megnyugvásra lelnek.
Pedig a tudomány, ahogyan azt az idei év mottója is leszögezi, választ ad a globális kihívásokra.
Csak a tudomány által leírt valóság kellő ismerete és ezen ismeret mentén való közös cselekvés hozhat megoldást a szorongató globális válságokra, legyen szó akár a környezettudományok oldaláról a felmelegedésről, társadalomtudományok oldaláról emberek és nemzetek közötti feszültségekről és azok békés kezeléséről vagy irodalomtudományok oldaláról a kezünkbe kerülő és ottragadt kütyük, valamint a félretolt könyvek viszonyáról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Tudomány Ünnepe nem a tudósok, Nobel díjasaink, professzorok vagy a felkért előadók ünnepe. A Magyar Tudomány Ünnepe közösségi ünnep, hiszen a felkért előadók nem csak közzé-, hanem közössé teszik ismereteiket.
Ma este is együtt gondolkodókként, valódi résztvevőkként számítok Önökre, hiszen a tudomány mindenkié.
Köszönöm a munkáját, kreatív hozzáállását mindenkinek, aki részt vesz a mai program megszervezésében.
Köszönöm, hogy itt vannak, tudományban, ismeretszerzésben gazdag estét kívánok - zárta gondolatait a városvezető.
Az est egy közvetlen hangvételű előadással folytatódott. Gáspár Ferenc, József Attila-díjas író, Miért népszerűek ma is a történelmi regények címmel ajánlotta a hallgatóság figyelmébe előadását. A szerző az ókori és a középkori, főként török ihletésű műveit mutatta be a közönségnek. Az ünnepi esemény résztvevői megismerhették az idén megjelent nagysikerű Budapest című regényt is, amelynek 16 szerzője között Gáspár Ferenc is ott szerepel. A regény bemutatja Buda és Pest nyolcszáz éves történetét, két család generációinak - sokszor egymással összefonódó sorsán keresztül.
A második előadó Végső István történész volt. A budapesti Clio Intézet munkatársa előadásában a ma már talán kevesebb figyelmet élvező kiskunhalasi írókról, költőkről tartott előadást. A történész beszélt a nyomdák megjelenéséről, ennek hatásairól, valamint bemutatta a halasi születésű, kötődésű írók, költők munkásságát. Végső István előadásában közel harminc ilyen alkotót ismerhetett meg a közönség. Az előadást versekkel egészítették ki, melyeket Hegedűs Bettina szavalt el.
