(►) A pákozdi csatára emlékeztek Gábor Áron szobránál
Közélet

(►) A pákozdi csatára emlékeztek Gábor Áron szobránál

A Felsővárosi Általános Iskola és a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület szervezésében zajlott pénteken délelőtt az 1848. szeptember 29-ei Pákozd – Sukoró - Pátkai csata megemlékezése Kiskunhalason a Gábor Áron szobornál. Az eseményen részt vettek a Dékáni Árpád Technikum kadétjai valamint a Felsővárosi Általános Iskola diákjai adtak elő ünnepi műsort.

A pákozdi csata az 1848-as szabadságharc első jelentős összecsapása volt. Szeptember 29-én a Velencei tó térségében vívott csatában Móga János altábornagy seregei megfutamították a Jellasics József horvát bán által vezetett sereget. Az egykori honvédekre, szabadságharcosokra emlékezve adták elő ünnepi műsorukat a Felsővárosi Általános Iskola diákjai.

Ünnepi beszédet Rekedt-Nagyné Forczek Leona intézményvezető mondott. Az igazgató a szabadságharcosok elszántságára, hazaszeretetére hívta fel a figyelmet.

Közismert történelmi tény, hogy Jellasics horvát bán átlépve a Dráva folyót szeptember 11-én nyílt fegyveres támadást indított a magyarok ellen, majd a magyar csapatok szeptember 29-én Pákozdnál megállították a Buda felé haladó bánt, aki a háromnapos fegyverszünetet kihasználva Bécs felé megfutamodott. A csata értékelése máig viták tárgya, mivel bár a horvátok támadását sikerült elhárítani, de az ellenséget nem sikerült megsemmisíteni. Móga János, a pákozd-sukorói csata főparancsnoka így értékelte a győzelmet:

„Ámbár seregünk egy teljes győzelmet vívott ki, minthogy magát első állásában megtartotta, mégis katonai nézetből ezen ütközet eredménye csekély; ellenben annál nagyobb erkölcsi hatást tett az új csapatra, amennyiben helyét első megütközése alkalmával is meg tudta tartani.”

A pákozdi csata nem katonai, stratégiai szempontból jelentős, hanem morális hatásait tekintve. Jellasics fegyveres támadása volt a fordulópont, amely a forradalmat elválasztotta a szabadságharctól. A csata megmutatta, hogy a Batthyány-kormány által megteremtett hadsereg képes az ország megvédésére. Az országgyűlési biztosok a forradalomban résztvevő politikusként így tekintettek a pákozdi csatára:

„Szeptember 29-e kiszámíthatatlan következésű nap; e csata döntött hazánk sorsa felett, nemzeti önállóságunk alapköve tegnap tétetett le….”

Kiskunhalas önkormányzata nevében Fülöp Róbert polgármester és Kuris István László alpolgármester helyezett el koszorút Gábor Áron emlékművénél.

A Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület tagjai is főt hajtottak az egykori katonák, szabadságharcosok emléke előtt. Romvári Frigyes elnök elmondta, hálásak hogy a diákokkal közösen ünnepelhetnek meg egy ilyen jeles évfordulót.