Az 1703-as halasi csatára emlékeztünk (galéria)
Kiskunhalas nem feledi a 321 évvel ezelőtt történteket. A város határában 1703. október 5-én a Rákóczi-szabadságharc egyik legvéresebb csatája zajlott. 234 kuruc vitéz halt hősi halált a szabadságért. Az idei városi megemlékezés helyszíne az esősre fordult időjárás miatt a Thorma János Múzeum volt. Kocsisné Varga Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója mondott beszédet és a Szilády Áron Református Gimnázium diákjai adtak műsort.
A Halasi csatára emlékezve a Szilády Áron Gimnázium műsorának fókuszában a kuruc katona és felszereltsége állt, de a jelenlévők a hajdani vezényszavakat is hallhatták. Például elhangzott: lábhoz az fegyvert, karotokra az fegyvert, tegyétek a pofátokhoz, fél jobbra, egészen jobbra! A diákokat Palásti Károly és Gazdag Éva pedagógusok készítették fel. A Thorma János Múzeumban látható a Búsuló kuruc szobor 1 méteres vázlata. Ezen szobor mellett emlékezett meg beszédében Kocsisné Varga Zsuzsanna a Thorma János Múzeum igazgatója azokra a hősökre, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért. A beszéd nem csak a csata jelentőségére tért ki, hanem a csatának emléket állító Búsuló kuruc szobor állításának körülményeire is, így a jelenlévők sok információt kaphattak, érdekességet megtudhattak a szobor létrejöttének és avatásának körülményeiről.
Az 1904-ben felállított szobor nemcsak emlékmű, hanem valós sírhely is. Előtte egy kiképzett hamvveder tartó őrzi annak a 234 kuruc hősnek a maradványait, akiket a Kuruchalomban találtak meg – sorolta Kocsisné Varga Zsuzsanna. A Baromfifeldolgozó Vállalat elődjének terjeszkedése során szükség lett a Kuruchalom területére. 1908-ban egy építkezés során megbolygatták a tömegsírt és ekkor került sor a csontok tudományos vizsgálatára Dr. Bartucz Lajos professzor vezetésével. A csontok feltárása nagy jelentőséggel bírt mind a történelem, mind a hazai antropológiai tudomány szempontjából. -Az antropológiai vizsgálatok számomra mindig is azért voltak fontosak, mert ezek által kicsit közelebb érezhetjük magunkat ahhoz az emberhez, akinek a csontjait vizsgáljuk. Megtudhatjuk hogyan táplálkozott, milyen munkát végzett milyen csontokat is érintő betegségei voltak, s jelen esetben mi okozta halálát. – mondta Kocsisné Varga Zsuzsanna. - Fegyvereket, ruhákat vagy más viseleti elemeket nem találtak, így valószínűleg csak alsóruhában temették el a halottakat. Némely koponyán még a haj maradványai megvoltak. A legtöbb vizsgálható koponyán kardvágás vagy csákány ütésből származó nyomok voltak láthatók. Bartucz Lajos ebben látta annak igazolását, hogy a kurucokat az éjszaka folyamán meglephették, hiszen az ilyen jellegű sérülések általában inkább a menekülésre utalnak. A vizsgált csontanyagban csak férfiakat különítettek el, s szinte mindannyian 30-50 év közöttiek voltak, kevés volt közöttük ettől fiatalabb – hangzott el.
A diákok műsora és az emlékező beszédet követően koszorúk, virágok elhelyezésével zárult péntek délután Kiskunhalas Város Önkormányzatának és a Halasi Városmenedzser Kft-nek a megemlékezése.
Fotó: Kardos Csaba
