Diákok a nagyvilágból

A Bibó-gimnáziumba Abigail Austill Amerikából, Sebastian Gutierrez Mexikóból, Joao Marcos Inocente Pavao Brazíliából, Thanchanok Ratchatapreuk és Napon Ittipunkul Thaiföldről érkezett. A cserediákok mentora Jagodics Bendegúz bibós tanuló. A külföldi diákok tapasztalatokat szerezni és nyelvet tanulni jöttek Magyarországra. Ezt el is mondták Fülöp Róbert polgármester érdeklődésére, aki a város nevében Kiskunhalassal kapcsolatos ajándékcsomaggal is kedveskedett a vendégeknek.

Abigail Austill: - Négy hónapja érkeztem, és eddig nagyon élveztem mindent Magyarországon. Nagyon különbözőek az itteni szokások. Amerikában mindenhova autóval mennek, itt lehet gyalogolni, biciklizni. Az étkezés is más. Sokat esznek a magyarok, de finomat. Itt minden olcsóbb, mint nálunk, könnyű költekezni. Több helyen voltunk már Magyarországon. Tetszenek a nagyvárosok, jellegzetes épületeiknek történelmük van. Kiskunhalason iskolába járok, a Bibóban be kellett illeszkednem egy meglevő közösségbe. Amerikában más a tanrend, ott mindennap ugyanazok az órák vannak. A magyar nyelv tanulását mindenképp szeretném folytatni és később használni. Szeretnék minél jobban megtanulni magyarul. A Rotary az itt tartózkodásunk végén nyelvvizsga-lehetőséget is biztosít.

Sebastian Gutierrez: - Egy tévésorozatban láttam Budapestet és nagyon megtetszett. A Parlament, a hidak elvarázsoltak. Anyukám megkérdezte, szeretnék-e cserediák lenni, a nagybátyám pedig támogatott ebben. Én is három hónapja jöttem, kirándulgattam. Szeged, Sopron is nagyon tetszett. A fogadó családom lánya jelenleg éppen az én szülőhazámban, Mexikóban tartózkodik. Kiskunhalas nyugodt hely, de nem unalmas. A nyelvvel még küzdök, de a szabadidőmet a barátaimmal remekül eltöltöm. Célom, hogy negyedév múlva beszéljek már magyarul. Szeretnék az osztálytársaimmal az anyanyelvükön kommunikálni, de nem egyszerű. Egyelőre angolul társalgunk.

Joao Marcos Inocente Pavao: - Január elején érkeztem Budapestre, onnan pedig Kiskunhalasra. Brazíliából, Sao Carlosból jöttem ide nyolc hétre. Ez az első alkalom, hogy mentorkodom, viszont Brazíliában tanítottam már pici gyerekeket angolra. Nagyon más és nehezebb is a mostani munkám. Otthon segítségemre volt portugál anyanyelvem, itt mindent angolul kell elmagyarázni. Ez az első ilyen feladatom, de próbálok mindent megtenni a diákok angoltudásának fejlesztéséért. Amellett, hogy angolórákon segítek, a brazil kultúrából próbálok minél többet átadni a tanulóknak. Bízom benne, hogy a problémamegoldó képességük bővül és másként tekintenek majd a világra. Alapvetően az a cél, hogy a szóbeli kommunikációt fejlesszem, elsősorban a hallás utáni szövegértést. Az órákon sok a gyakorlat. Kulturális témákat dolgozunk fel infokommunikációs eszközökkel és erről beszélgetünk. Azt gondolom, a nyelvtanulásban a legfontosabb és a legnehezebb a valódi kommunikáció megvalósítása. Tudom, a nyelvtan is nagyon fontos, de külföldiként inkább a kritikusabb nehézségekre koncentrálok - fogalmazott Marcos, aki múlt héten látott életében először havat.

Thanchanok Ratchatapreuk: - Több mint negyedéve vagyok itt, és rengeteg felé jártam ez idő alatt. Szünetben a fogadó családdal Szlovákiában voltunk, gyalogtúrát tettünk a Tátrában. Voltam Egerben, Miskolcon, Szegeden, Budapesten, Békéscsabán, mindegyik nagyon szép város. Nekem is nagy élmény, hogy itt lehet kerékpározni. A család, ahol most lakom, nagyon kedves és barátaim is vannak már. Sikerült otthonosan beilleszkednem. Hat nyelven tanulok vagy beszélek, de a magyart elég nehéznek találom. Szépeket hallottam Magyarországról, azért jöttem ide, mert szimpatikus volt. Tetszik a táj, béke van. Ha lehetőségem lesz, visszajönnék.

Napon Ittipunkul: - Thaiföldről jöttem. Az első négy hónapban Budapesten laktam, egy hónapja Kiskunhalason vagyok. Kicsi, de szép város. Itt tartózkodásom ideje alatt az a célom, hogy minél jobban megtanuljam a magyar nyelvet és beszélgethessek az emberekkel.

Veszelszkiné Huszárik Ildikó igazgató: - Rendszeresen érkeznek diákok és mentorok nemzetközi szervezetek közvetítésével Kiskunhalasra. Ez egyrészt a Rotary Klubnak és az AFS-nek, másrészt annak köszönhető, hogy az egyetemen több bibós diák tevékenykedik AIESEC-vezetőként. És természetesen azoknak a bibós szülőknek is, akik családtagként, gondoskodóan befogadják ezeket a fiatalokat.

Papp Orsolya nyelvi munkaközösség-vezető: - A tanulók az iskolán kívül is sok tevékenységben részt vesznek. Azt gondolom, a városban most már jól tájékozódnak. Mindemellett a nemzetközi szervezetek útján, kirándulások alkalmával hétvégéken Európa más országait is megismerhetik. Jelenleg egy bibós diák tartózkodik külföldön: Szenczi Alexa New Yorkban tanul egy évig.

Szenczi Alexa: - Augusztusban utaztam ki USA-ba, és a jövő nyáron megyek haza. New York állam Oneonta városában járok iskolába, ahol 7 ezer diák tanul, hisz a kisvárosnak két egyeteme is van. A jelenlegi fogadó családomnál nagyon jól érzem magam, nagyon kedvesek velem. Az iskolai oktatás sokban eltér az otthonitól, de ez is megszokható. A tanulás mellett sok programot szerveznek nekünk, ahol a többi cserediákkal is találkozhatunk. A mi iskolánkban rajtam kívül még egy Brazil fiú és egy Japán lány cserediák van ebben a tanévben.

Fülöp Róbert polgármester: - Fontos, hogy a diákok részt vegyenek csereprogramokban és megismerjék egymás kultúráját. Reméljük, nem felejtik el Kiskunhalast.

A külföldi diákok fogadásáról riportot láthatnak a Halas TV csütörtök esti Híradójában, továbbá olvashatnak a Halasi Tükör január 13-i és 20-i számában.

Kép-szöveg: Pál László