(►) Disznót vágtak a lovasparkban (galéria)

Háziállatok tartása és azok élelmiszerként történő otthoni feldolgozása a magyar vidéken élő hagyomány. A disznóvágás a télvégi időszakban manapság is kiemelkedő szerepet játszik január végén, február közepén. A Hirling Lovaspark közössége ezt a hagyományt elevenítette fel a február 15-re meghirdetett eseményén. Az időjárás pedig a szervezők kezére játszott, mert az alig egynapos havazással illő környezetet nyújtott.

Mancsa Zoltán jánoshalmi sertéstartó telepéről hozták a szombati disznóvágás főszereplőjét. A jószág magyar fajták keresztezéséből származó, jó évig nevelt, saját takarmányozással, csávával kiegészített táplálékkal etetett több, mint egymázsás példány volt. Ezek a paraméterek ideálisak a tradicionális magyar disznóvágáshoz – tudtuk meg. A batyubálszerű eseményre kívánatos kovászos kenyér, rugalmasra főtt tojás, sárgás-barnán pompázó pogácsa és a vidékre jellemző gyümölcsökből készült pálinkafélék sokasága került terítékre.

Az állatvédelmi szabályok szerint készítették elő a vágást, amely kora reggel indult. Tudósításunk idején a disznóvágás drámai részén túl voltak a jelenlévők, a feldolgozás javában folyt. Simon Valentin böllér édesapjától tanulta a sertés feldolgozását. Mint mondta a szúrás, a pörkölés, a tisztítás, az állványon hasítás után gyorsan történnek az események. Összeszokott csapattal dolgozik, ahol mindenki tudja a dolgát. Kilenc óra körül a vendégek számára szánt hagymás sültvér és pecsenye kész állapotban kínálta magát.

Vincze József szakács a szakmáját nem csak idehaza, hanem külföldön is elismert módon képviseli. Baráti felkésrésre vállalta a reggeli falatok elkészítését. Ahány ház annyi szokás a disznóvágás ételeinek elkészítése – jelentette ki. Mindenki másként csinálja, persze vannak alapvetések. Fontos, hogy előkészített és megtervezett legyen, ami egy alkalmi disznóvágáson különösen nagy kihívás, mert sok a rögtönzés. Azonban, ha jó a csapat a dolgok jellemzően jó irányba mennek. A Hirling Lovasparkban pedig minden jól alakult.

A szervezők kolbásztöltő versenyt írtak ki, de eredményt nem hirdettek, mert minek, ha mindenki nyer és február 15-én mindenki nyert a lovasparkban. A disznóvágáson mindenki kapott feladatot. A teafőzés, a forraltbor készítés, a sonka, a kolbász biztosítása, az egyéb gyorsító italok hozatala személyre szabottan meghatározásra kerültek. A vendéglátásra önkéntesek adták hozzá minden jószándékukat. Összességében jó hangulatú közösségi eseményt eredményezett a lovaspark disznóvágása, amelynek folytatását tervezik a szervezők.

Kép-szöveg: Kovács Iván