Egy villámcsapás története: halasi szerzők az Élet és Tudományban
Dr. Horváth Gábor biofizikus, egyetemi tanár; Slíz-Balogh Judit csillagász, Nagy-Czirok Lászlóné, a Szilády Áron Református Gimnázium fizikatanára és Jáger Tekla, a Bibó István Gimnázium végzős diákja egy igen érdekes témában publikált cikket az Élet és Tudomány legfrissebb számában. A Csalánba nem csap mennykő című tanulmányban annak jártak utána, hogy milyen sérüléseket okoz a fákon a villámcsapás. Egy néhány héttel ezelőtti halasi eset is a kutatás középpontjába került.
Mint arról hírportálunk is beszámolt, június 25-én éjszaka kigyulladt az erdő tűlevélszőnyege Kiskunhalas közelében. A tűzoltók számára is érdekes volt, hogy a fenyves közepén lévő egyetlen nyárfába csapott bele a villám, és e miatt izzott több mint 1000 négyzetméteren az avar. Akkor még senki sem gondolta, hogy az egyébként hétköznapi eset egy kutatás fókuszába kerül.
Pedig ez történt és egy tanulmány is született, amely most jelent meg az Élet és Tudomány legfrissebb számában. Már a cím is sokat sejtető: Csalánba nem csap mennykő. A szerzők között találjuk a kiskunhalasi kötődésű dr. Horváth Gábor biofizikust, egyetemi tanárt, Slíz-Balogh Judit csillagászt, valamint Nagy-Czirok Lászlónét, a Szilády Áron Református Gimnázium fizikatanárát és Jáger Teklát, a Bibó István Gimnázium végzős diákját.
A cikkben azt vizsgálták, hogy milyen sérüléseket okoznak a fákban a villámcsapások, Nagy-Czirok Lászlóné és Jáger Tekla felkereste az Olajosok útja mellett, az erdőtűz helyszínét. Ebben Péter-Szabó András volt a segítségükre, aki megmutatta az utat. Érdekes felfedezéseket tettek, amelyeket aztán megosztottak szerzőtársaikkal és a tanulmányba is bekerültek. Ilyen volt például az is, hogy mi az a mennykő, amelyet a cikk címében is említenek. Ráadásul a két halasi szerző még talált is ebből az ásványból.
