Érdekességek a világűrből - Csillagászati Napok Halason
Ilyen nincs máshol az országban. Már a 43. Csillagászati Napokat rendezik Halason. 1975 óta minden évben vannak tudományos előadások neves szakemberekkel. Az idei helyszín a könyvtár. Szerdán és csütörtökön is lesznek még előadások.
Még maga a program elindítója Balogh István sem gondolta, hogy ilyen sok éven keresztül sikerül megrendezni a Kiskunhalasi Csillagászati Napokat. A nagy múltú eseményt – melynek idén a könyvtár ad otthont - a város nevében Bognárné Nagy Éva önkormányzati képviselő nyitotta meg.
A köszöntő szavak után egy különleges téma várt az érdeklődőkre. A szupernova robbanásokról szólt a nyitó előadás, vagyis arról, hogy a csillagoknak hogyan ér véget az élete, és ez hogyan befolyásolja az univerzum többi objektumát. Mint kiderült a tudósok jól ismerik a Halasi Csillagászati Napokat, és szívesen tesznek eleget a meghívásnak. - Az előadássorozat egyik varázsa a személyes kontaktus a közönséggel – mondta Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének munkatársa a nyitó napon.
A 43 év folyamán sok témát érintettek már a csillagászok, de folyamatosan akadnak újabb információk és felfedezések – erről már Balogh István a Csillagászati Napok és a Halasi Csillagvizsgáló alapítója beszélt. Balogh István büszke arra is, hogy több generáció tagjai megfordulnak az előadásokon, vannak, akik sok éve visszajárnak, de fiatalok, gyerekek is, akik talán a jövő csillagászai lesznek majd.
A Csillagászati napok idén is négy előadásból állnak. Szerdán az első azonosított, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett látogatóról, egy kis égitestről lesz szó, Tóth Imre kutató előadásában, csütörtökön 18 órakor pedig a „szakma nagy öregje”, Almár Iván professzor beszél a Holdra jutásról és arról, hogy 1972 óta miért nem történt előrelépés.
fotók: Csóti Gábor
