Farsang farka
Elérkeztünk a farsangi időszak végéhez. Vízkereszttől február 17-ig tart idén. Bár idén a korábbi években megszokott módon nem lehetett mulatozni, felelevenítettük a hagyományokat Kovács Ibolya néprajzos pedagógussal.
A tanárnő emlékeztetett, a farsang a télűző-tavaszköszöntő pogány szokások emléke, az esküvők és eljegyzések, a jelmezes táncmulatságok, a nagy lakomák időszaka tradicionálisan. Idén azonban ez másképp lett a koronavírus-járvány miatt.
- Száz-kétszáz évvel ezelőtt a halas környéki tanyákon és bent a városban is leginkább a fiatalok várták a farsangi időszak kezdetét, hiszen a téli hónapokban jutott több idő a táncmulatságokra, ahova ismerkedni, udvarolni jártak a fiatalok. Advent és a nagyböjt idején tilos volt a tánc és a vigadalom – ezért szinte minden hétvégén volt egy-egy farsangi mulatság. A tanyákon ún. padkaporos bálakat rendeztek, ahol saját zenéjükre (citera, hegedű, tekerő, klarinét) táncoltak. A táncközi szünetekben volt alkalom gólyának, kecskének, huszárnak beöltözött alakoskodók megjelenésére is, akik sokszor pajzán, termékenységvarázsló célzatú szövegeket mondtak, bekormozták, megcsipkedték a lányokat, vidám halott (tél) temetést adtak elő. A batyus bálokon a meghívottak kendőbe kötött élelemmel jelentek meg, amelyet az éjféli táncszünetben közösen fogyasztottak el. Jellegzetes farsangi étel volt a kocsonya és a szalagos fánk, melyek a farsangi bőséget szimbolizálták – idézte fel Kovács Ibolya.
A farsang farka a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami télbúcsúztató is valójában.
További részletek a Halasi Tükör hetilap február 17-i számában. Az újságban képeket közlünk a KRK Központi Általános Iskola diákjainak farsangi rendezvényéről, melyre múlt pénteken került sor.
