Halasi értékekkel bővült a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár
Az elmúlt egy évben 20 új értékkel gazdagodott a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár. Az erről szóló okleveleket az Értékzsongás Bács-Kiskunban című konferencián adták át csütörtökön, a kecskeméti Megyeházán. Kiskunhalasról az okleveleket Kuris István László alpolgármester, Végső István, a kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület elnöke és Németh Györgyi, a Kiskunhalasi Értéktár Bizottság elnöke vették át (címképen).
A több mint tíz éve létrejött Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár immár 333 vármegyei értéket tart számon. Ezek között vannak már azok is, amelyeket az elmúlt egy évben fogadott be a Vármegyei Értéktár Bizottság. A vármegyei értékké nyilvánítás előfeltétele egy javaslat – amit bárki megtehet –, illetve az, hogy a „jelölt” ezt megelőzően már a Települési Értéktár része legyen.
Mint dr. Bankó Ágnes bizottsági referens elmondta, Bács-Kiskunban a 119 közül jelenleg több mint 80 településen működik Települési Értéktár Bizottság. A konferencia egyik célja volt, hogy ösztönözze a településeket az értékfeltáró és értékőrző munkára.
A nap folyamán a résztvevők előadásokat hallhattak a különböző vármegyei értékekről, valamint a közösségi értékfeltárásról. Mindezt Szabó Sándor tárogatóművész és a Gregus Tárogató Kvartett előadása színesítette.
Kiskunhalasról Dékáni Árpád életműve, Erzsébet királyné mellszobra, Gyárfás István életműve és Nagy Czirok László életműve került a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba. Az erről szóló okleveleket Kuris István László alpolgármester, Végső István, a kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület elnöke, és Németh Györgyi, a Kiskunhalasi Értéktár Bizottság elnöke vették át.
A Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba került kiskunhalasi értékek rövid leírása az alábbiakban olvasható!
Dékáni Árpád életműve
Dékáni Árpád iparművész tevékenysége Bács-Kiskun vármegyei, illetve országos viszonylatban is kimagasló. Az általa megálmodott halasi csipkével a 20. század elején világhírnevet szerzett: 1904-ben St. Louis-ban és 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert alkotásai a szecesszió és a magyar népi motívumok mesteri ötvözetei. Tanárként és közéleti szereplőként is aktív volt, szervezői munkája révén a magyar háziipari mozgalom erősödött. Munkássága jelentősen hozzájárult a magyar népművészet és iparművészet fejlődéséhez.
Erzsébet királyné mellszobra
Erzsébet királyné mellszobra Kiskunhalas első világi szobra, amelyet 1902-ben avattak fel Nagy Kálmán alkotásaként. A szobor a historizmus emlékmű-szobrászatának egyik fontos darabja, amely Erzsébet királyné kultuszához kapcsolódik. Az alkotás carrarai márványból készült, és a királyné eszményítését hivatott szolgálni. Bár Nagy Kálmán korai halála megakadályozta életművének kiteljesedését, munkái, köztük ez a szobor, kiemelkedő jelentőséggel bírnak a magyar szobrászatban.
Gyárfás István életműve
Gyárfás István jogász, történész és akadémikus a 19. századi magyar tudományos élet kiemelkedő alakja volt. Legnagyobb történeti munkája, a „Jász-kunok története” című négykötetes monográfia alapművé vált a Jászkunság kutatásában. Közigazgatási és jogtudományi tevékenysége mellett gyakorló mezőgazdászként, illetve mezőgazdasági szakíróként is aktívan részt vett Kiskunhalas fejlesztésében. Munkássága jelentős hatással volt a helyi tudományos életre és a régió polgárosodására.
Nagy Czirok László életműve
Nagy Czirok László kiemelkedő néprajzkutató, hivatalnok és múzeumigazgató, akinek életműve a Kiskunság és Kiskunhalas népi hagyományainak megőrzésében jelentős szerepet játszott. Könyvei, mint a Pásztorélet a Kiskunságon és a Betyárélet a Kiskunságon, alapvető szakirodalommá váltak, gyűjtései pedig felbecsülhetetlen értékű források a néprajztudomány számára. Több évtizedes gyűjtőmunkájával mintegy 15 000 oldalnyi anyagot hagyott hátra, melyek a halasi és kiskunsági élet szinte minden aspektusát felölelik.
Hír és képforrás: Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata
