Helyére került a határkő (galéria)
Új köztéri alkotással a gyimesbükki történelmi határkő másolatával egészült ki a Semmelweis téren található Trianon Liget. Az ’56-os Emlékbizottság felhívásához négy halasi civil szervezet csatlakozott. Az indítvány értelmében a trianoni békediktátum 100. évfordulójának esztendejében Trianon Ligetet hoztak létre a Semmelweis téren. Az ‘56-os Emlékbizottság, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Hazatalálás Baráti Kör, a Konok Kunok Motoros Klub, és a Szilády Áron Társaság ültetett az elcsatolt országrészeket szimbolizáló tölgyfákat a Semmelweis térre.
Az ültető gödrökbe az elrabolt területek történelmi helyeiről került néhány marék föld. A Délvidéki Magyarkanizsa például arról a helyről küldte, ahol Anonymus krónikája szerint, 1896-ban Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek átkeltek a Tiszán, a folyón túli területek meghódítására. A Kárpátaljaiak a Vereckei hágóról, az Őrvidékiek egy 897-es országhatárkő mellől küldték a termőföldet.
Nemrégiben sárga keramitkőből az egykori Magyarország határait építették meg a kezdeményező egyesületek tagjai, mint mondták, így szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét az egykori gyalázatos trianoni békediktátumra, az elcsatolt területekre. Június 4-én a Szent Koronát ábrázoló határkövet avatták fel a Trianon Ligetben. A gyimesbükki határkő másolatát Garajszki Jenő keceli kőfaragó készítette. A kő a Kiskunhalas helyét szimbolizáló pontra került.
Az ünnepségen beszédet mondott Pajor Kálmán az ’56-os emlékbizottság elnöke valamint Dr. Döme Ottó az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület vezetője. Mindketten hangsúlyozták, ezek a jelképek minden generáció számára az összetartozást jelentik. Pajor Kálmán elmondta, hogy hamarosan az egykori királyi városok helyét is jelzik majd a kővel körberakott területen valamint készítenek egy történelmi ismertető táblát a trianoni békeszerződéssel és annak hatásaival kapcsolatban.
Az ünnepségen koszorúkat, virágokat helyeztek el a megemlékezők a határkőnél.
