Hogyan választunk az önkormányzati, országos és más választásokon?
Választási rendszer Szlovákiában demokratikus alapokon nyugszik. Az 1989 év alapvető társadalmi es politikai változásokat hozott Közép Európa területén, amelyekkel megnyílt az út a demokratikus transzformáció folyamata fele.
A társadalmunk megbélyegzése után az előző rezsim részéről, aminek a következményében bizonyos értelemben a nemzet politikailag érdektelenné vált, új kihívások jelentek meg. Olyan politikai rendszert kellett megalkotni, amely figyelembe venne az újraalakuló társadalom igényeit és elvárásait. Az alakuló demokratikus rendszer mintájául több szempontból a Csehszlovák Köztársaság szolgált. Ennek szellemében fogadtak el az első választási torvényeket, amelyek szabályoztak a Szlovák Nemzeti Tanács (kesébb Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa) tagjainak közvetlen választását, községi és városi képviseletek tagjainak választását is.
A valósag az, hogy egyes választási meneteket kesébbiek során többször változtattak es módosítottak, a független Szlovák Köztársaság megalakulása óta. Erre egyebek között hátassal voltak az Alkotmánybírósag döntései. Jelenleg a szlovákiai választási jogot rendszerezi a Szlovák Köztársaság Alkotmánya es kiegészítő torvényei.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának küldöttjeit úgy választjuk, hogy alkalmazásra bevezettünk listarendszert, egy 150 mandátumos választási kerülettel es jelöltlistákkal. A választó egy konkrét part- vagy koalíció listajelöltjeire adhatja le a voksát, ahol max. négy jelölt nevet bekarikázza (ún. preferenciás szavazás). A szavazatokat csak akkor veszik figyelembe, ha az adott jelölt a szavazás során a pártlistára leadott voksok összességének legálabb 3%-át szerezte meg. Ha ez a feltétel teljesült, akkor figyelembe veszik a küszöböt átlépett jelölteket, es a mandátumok a listán elfoglalt helyek sorrendjében kerülnek odaítélésre. Ha tehát a 3%-os küszöböt többen lépik túl, figyelembe veszik az adott part által szerzett mandátumok számát, a parlamentbe tehát csak azok kerülnek be majd, akik a partlista megfelelő helyen szerepeltek a preferenciás szavazás figyelembe vételével (ha 10 jelölt eléri a 3% küszöböt, a politikai part pedig 8 mandátumot szerez, a preferenciás szavazati eredmények es listás helyek szerint 8 jelölt kerül be az országgyűlésbe). A listán szerepelt jelöltek, akiknek nem jutott mandátum, helyettes státuszt szereznek. Ennek a szavazórendszernek az a lényeges vonása, hogy a parlamentbe csak beregisztrált part vagy koalíció indulhat jelöltjeivel.
A Szlovák Köztársaság köztársasági elnökét a szavazatok abszolút többségével választják egy egymandátumos választási kerületben.
Az önkorméányzatok megalakulása a 2001-hez kötődik. Bekapcsolásuk a meglevő rendszerbe a decentralizációs folyamathoz köthető, amely időszakonként lassult vagy stagnált is, főleg ami a közigazgatási szolgálat rendszerét illeti. A végső modell, amely a 8 magasabb szintű területi egységet foglal magába, több szempontból politikai döntésnek köszönhető, mivel sokáig tapasztalható volt az egyes területek sajátosságainak figyelmen kívül maradása.
Az aktív választói jog nemcsak 18 éven feletti szlovák állampolgárokat illeti, hanem mindenkit, aki állandó lakhellyel rendelkezik a község vagy hadikörzet területén az adott önkormányzati országrészben. Eszerint nem állampolgársági besorolás, hanem állandó lakhely szerinti illetékesség alkalmazásra kerül. A torvény különböző szabályozásokat tartalmaz a passzív választási jogra vonatkozóan a területi önkormányzati tagok es az elnökválasztása során. Mindkét esetben követelmény az állandó lakhatás, a szlovák köztársasági állampolgárság igénye mellőzésével. A képviselőnek legálabb 18 év, az elnöknek minimum 25 év a korhatár. Egy választások során lehetőség van mindkét mandátumért indulni. Ellentétben az előző választásokkal, most megszűnt az állandó lakhelyen kívüli szavazási lehetőség, szavazókártya felhasználásával. Nincs több lehetőség levelező úton történő szavazásra a posta közvetítítésével sem. A helyi képviselők választásánál olyan rendszert alkalmaznak, aminek a szokásos adott kategóriába való besorolása lehetetlen. Azért szoktunk mondani, hogy félarányos rendszert alkalmaznak a több mandátumos választási körzetekben valamint az aránylagos öbbségi rendszert az egymandátumos körzetekben.
2017-es törvénymódosítás után az országos önkormányzati elnököt egymandátumos választási körzetben választják aranyos szavazati többség rendszere szerint, amely az előtte alkalmazott abszolút többség es rendszer helyébe lepett.
A községi szintet, tehát a községi önkormányzatot is, a területi önkormányzat alapelemének lehet meghatározni az adott állam keretein belül. A községek es varosok önálló jogi személyként szerepelnek. Mindegyiket közülük a lakosság alkotja (állandó lakhatási engedéllyel rendelkező személyek az adott helységben), akik politikai jogaik gyakorolva jogosultak az igazgatásban reszt venni, nemcsak a választások közvetítítésével.
Ámbár a választások minden kétségkívül fontos alkotmányi intézmény, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya csak az alapszabályok meghatározására, választáshoz való jogok feltételeire korlátozódik es azokat jogszabályban rögzíti. Szavazati joga a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának jelöltjeire minden felnőttkorú szlovák állampolgárnak van. Passzív választási joghoz szükség van az állampolgárságra, 21 év betöltésére és a Szlovák Köztársaságon belüli tartózkodásra. A Szlovák Köztársaság területe egy választói körzetet alkot, ahol aranyos választási rendszer alkalmazása történik. A rendszer negatív oldalának enyhítése végett alkalmazzak a választási kvórumot vagy egy záradékot, amely meghatározza azt a százalékos küszöböt, amit egy partnak túl kell lepnie, hogy a jelöltjei bekerüljenek a parlamentbe, es ne vesszenek el a leadott szavazatok. Minden part vagy koalíció listaian összesen nem több mint 150 fő szerepelhet.
A torvény kimondja, hogy az érvényes, pártlistákra leadott szavazatok összegét, a parlamentbe bekerült partok eseten, 151-gyel osztják. A számot, amely az osztás eredménye, egész számra kerekítik, ez adja az ún. köztársasági választási jegyet. Ezt a számot osztják a politikai part által szerzett voksok összegével, az osztás eredménye meghatározza a part által elnyert mandátumok számat. Jelenleg, az utolsó köztársasági elnöki választások után, a Szlovák köztársasági elnöki funkcióját Zuzana Caputova asszony tölti be. Az aktuális miniszterelnök Igor Matovic utódaként Eduard Heger, akinek az OlaNO politikai partja megnyerte a parlamenti valasztasokat 2020 februárjában.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
