Holokauszt ereklyék, zsidó-keresztény párbeszéd, koncertek (galéria)
Ma délelőtt a Keresztény-Zsidó párbeszéddel kezdetét vette a XVIII. Zsidó Fesztivál a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség központjában, a zsinagóga udvarán. Az egyórás beszélgetést követően a kiskunhalasi zsidó helytörténeti gyűjtemény bemutatása következett, amit ebéd, és kulturális műsor követett. Az eseményen megtudtuk, hogy Ritter Nándorné, a helyi zsidó hitközség elnöke kezdeményezte a NESZ (Női Elnökök Szövetsége) megalakítását.
Vasárnap délelőtt 11 órakor a Keresztény-Zsidó párbeszéddel indultak a XVIII. Kiskunhalasi Zsidó Fesztivál programjai. Ám mielőtt elkezdődött volna a párbeszéd program, Prof.Dr. Róna Tamás főrabbi felállásra szólította fel a megjelent közönséget. Kérte, hogy forduljon mindenki a zsinagóga felé és felállva emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt, korábbi hitközség elnökről, Raáb Andrásról.
A megemlékezést követően Káposzta Lajos moderálta a párbeszédet. A beszélgetés témája a Női vezetők a Bibliában és napjainkban címmel folyt egy órán át a szépszámú közönség előtt. A párbeszéd szereplői Prof.Dr. Róna Tamás főrabbi, Honti Irén evangélikus lelkész, Schnider Angelika szerzetesnővér, és Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke részvételével történt.
Elsőként Prof.Dr. Róna Tamás főrabbi szólt, aki három fő női Arkhé (őselv) képviselőinek (Deborah, Jób felesége és Salamon király első felesége) bibliai példáját idézte és elemezte, akik a kor férfi vezetőire hatottak, vagy azoknak utat mutattak. A főrabbi azt mondta, hogy az Örökkévaló férfinak és nőnek teremtette az embert és a teremtés ékkövei a hölgyek. Kiemelte, hogy a női szerepek belőlük fakadnak. Azok olyan jellemzők, tulajdonságok, amelyek a női érzékenységből, az empátiából a teremtés képességéből fakadnak. Ezek a tulajdonságok bizonyos területeken felülmúlják a férfi képességeket és ezzel máris meghatározóvá válnak. Ennek egyébként eltérő mértékben és módon az egyházak teret adnak. A zsidó egyházaik is – tette hozzá.
A főrabbi kitért arra, hogy a zsidóság, ahogy a kereszténység és más vallások sem egy irányzatból állnak. Párhuzamosan sokféle zsidó egyház működik a világban, amelyekben ki-ki a hagyományai szerinti struktúrával és vezetéssel működnek. Ebben vannak olyanok, ahol a női vezető teljesen természetes, mint ahogy a kereszténységben is vannak olyan egyházak, ahol női vezetők végzik bizonyos szinten és területeken a szolgálatot.
Honti Irén evangélikus lelkész, a kiskunhalasi evangélikus gyülekezet képviseletében osztotta meg gondolatatit a párbeszédben. A lelkésznő saját, különleges példáján mutatta be, hogyan tudta korábbi gazdasági vezetői szerepéből adódó tapasztalatait az egyházi szervező munkájában kamatoztatni. Az „elhívást” megkapván elhagyta civil vezetői munkakörét, majd állt szolgálatba az evangélikus egyházban. Azt mondta az intézményesített egyházban a vezetői tapasztalatokat jól tudta integrálni, amit a gyülekezet pozitívan fogadott.
Franciaországból online kapcsolódott be a beszélgetésbe Schnider Angelika szerzetesnővér. Káposzta Lajos kérdésére, hogy nőként, női szerzetesrendben, hogy jut kifejezésre a női vezetői szerep azt mondta. Mi nők szeretünk mindent megbeszélni, ez így működik a rendünkben is. Teret adunk a beszélgetésnek és ezt elfogadják. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a nőknek, a nemükből fakadó méltóságot meg kell őrizni. Ezt a méltóságot az egyházi berkeken kívül is érvényesíteni kell az élet minden területén, a magánéletben is.
A zsidó fesztivál házigazdája, Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnökeként fiatal vezetőnek számít – mondta. Hozzátette, hogy a korábbi elnökkel, Raáb Andrással együtt dolgozott vallástanárként és a hitközség életét közösen szervezték. Sokat tanult tőle munka közben. Az elnöki beosztásában megsokszorozódott a felelőssége, amit egyre jobban érez. Hiszi, hogy el tudja látni ezt a feladatot, amelyben sok segítséget kap a családjától, férjétől, a hitközség számos tagjától. Az országban hat női vezető irányít zsidó hitközséget. Ritter Nándorné kezdeményezte egy országos szövetség létrehozását, ami a Női Elnökök Szövetsége (NESZ) nevet kapja majd. A NESZ héberül „nes” csodát jelent, azt hiszem ezzel mindent elmondtam – jelentette ki a helyi zsidó hitközség elnöke.
A párbeszédet követően Róna Tamás főrabbi megfújta a sofárt (ősi zsidó fúvós hangszer, kosszarv), majd kezdetét vette Oláh Adrián és Bakos Ágnes vezetésével a kiskunhalasi zsidó helytörténeti gyűjtemény bemutatása. Az egykori rabbi lakban berendezett kiállításon zsidó háztartási használati eszközöket, és eredeti - még nem látott- a holokauszt időszakához kapcsolódó tárgyakat lehetett megtekinteni. Ilyen többek között, egy eredeti, a II. VH idején a zsidók ruháján kötelezően viselt sárgacsillag mellet, az Európában is ritkaságszámba menő munkatábori rabruha. A szürke, kékcsíkos, nyers szövetből készült rabruhát a Kiskunhalason élő, 98 esztendős, Krausz Dezsőné (Bakos Ágnes nagymamája) eddig a szekrénye mélyén őrzött, és most a kiállításra átadott. Krausz Dezsőné visszaemlékezéseit a Halas Televízió rögzítette korábban, és idekattintva megnézhetik olvasóink!
A XVIII. Kiskunhalasi Zsidó Fesztivál nyitó rendezvényén jelen volt Kiskunhalas város polgármestere Fülöp Róbert. A városvezető találkozott és megbeszélést folytatott a zsidófesztiválon megjelent Feldmájer Péterrel, aki 2013-ig elnökként vezette a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. A XVIII. Kiskunhalasi Zsidó Fesztivál koraestig folytatódott különböző kulturális és koncert programokkal. A fesztiválról a Halas TV hétfői híradójában, és a csütörtöki Kultúrkép című magazinjában láthatnak további részleteket!
Kép-szöveg: Kovács Iván