Hőségriadó: mennyit igyunk a kánikulában?
Napok óta hőségriadóval fenyegetnek minket. Sokan úgy próbálnak meg erre felkészülni, hogy vízparton töltik a napokat. Pedig nemcsak a testünket érdemes megnedvesíteni, hanem a torkunkat is – figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra!
Testünk legnagyobb része víz: egy felnőtt férfi testsúlyának 60, míg a nők szervezetének 50-55 százaléka víz. A legkevesebb, húszszázaléknyi a zsírszövetekben van, de a csontokban is csak 22 található. Nem véletlen, hogy nyáron kulcskérdés a folyadékpótlás, hiszen ha testünk megfelelő működéséről van szó, a víz elengedhetetlen.
Az Európai Hidratációs Intézet (EHI) felhívta a figyelmet arra, hogy a víznek megkerülhetetlen szerepe van az emésztésen túl az anyagcserében is. Ha megfosztjuk magunkat a megfelelő mennyiségű folyadéktól, kockáztatjuk az étkezés során magunkhoz vett tápanyagok véráramba juttatását, de a vérnyomás szabályozásához, a szív megfelelő működéséhez, a vesék munkájához ugyanúgy nélkülözhetetlen.
Ne vegyük félvállról, mert ha nem iszunk eleget, kifejezetten kellemetlen tünetek léphetnek föl: szédülés, fejfájás, fáradékonyság, dekoncentráltság, sőt szélsőséges esetekben izomgörcs is. A szaknyelv ezeket kiszáradási tüneteknek hívja. A szakemberek életkor szerint is felosztják a napi folyadékbevitel mennyiségét. Szerintük az 1-2 éves gyerekek naponta 1,1-1,2 litert, a serdülők 2-2,5 litert, a felnőttek szintén napi 2-2,5 litert fogyasszanak. Nem mellékes: a szoptató kismamák folyadékszükséglete megnő, számukra napi 2,7 litert javasolnak. 10 testsúly-kilogrammonként 4 deciliter folyadék bevitelére van szükségünk. Egy 70 kilós ember tehát 28 deciliter folyadékot pótoljon naponta – ez a hivatalos, általánosan elfogadott álláspont.
Ha szomjas vagy igyál, szokták mondani, de saját érdekünkben jobb, ha ezt nem várjuk meg. A szomjúság a szakemberek definíciója szerint már a kiszáradás első jele – akkor már mindenképpen negatívban vagyunk. Érdekesség, hogy életkorunk növekedésével csökken a szomjúságérzet jelzőfunkciója, azaz minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé érezzük, hogy innunk kéne. Hívjuk fel erre a környezetünkben, családunkban élő nyugdíjasok és szépkorúak figyelmét, kínáljuk őket időről időre: a szomjúságtól függetlenül gondoskodjunk a folyadékbevitelükről.
forrás: origo.hu
