Kiskunhalas, a járási és kistérségi központ
Kiskunhalas Bács-Kiskun megye negyedik legnépesebb városa, a homokhátság legmagasabb részén terül el. Már a rendszerváltás előtti időszakban, az ötvenes évektől kezdve járási centrum volt. Központi szerepe nem változott a járásrendszer újbóli bevezetése után sem, 2013. január elsejétől.
A legnagyobb megyénk
Bács-Kiskun megye közigazgatási egység a Dél-Alföldön. Magyarország legnagyobb területű megyéje, 8845,12 négyzetkilométer, az ország területének tizenketted része. Lakóinak száma a 2021-es adat szerint 500 ezer fő, népsűrűsége négyzetkilométerenként 56 fő. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest megye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád-Csanád megye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét, a megyében két megyei jogú város (Kecskemét, Baja) és 20 város található.
A járás története
Bács-Kiskun megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-jén, megalakulásakor kilenc járás tartozott (Bácsalmási, Bajai, Dunavecsei, Jánoshalmi, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi). Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Jánoshalmi járást és lényegében helyette létrehozták a Kiskunhalasit. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Bács-Kiskun megyében továbbra is kilenc járás volt (Bácsalmási, Bajai, Dunavecsei, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kiskunhalasi és Kunszentmiklósi). Ezt követően 1983-ig a kilencből négy járás szűnt meg: a Kunszentmiklósi 1956-ban (nagyrészt beolvadt a Dunavecsei járásba), a Bácsalmási 1962-ben (felosztották a Bajai és a Kiskunhalasi járás között), a Dunavecsei és a Kiskunfélegyházi pedig 1970-ben (előbbit a Kalocsai és a Kecskeméti, utóbbit a Kecskeméti és a Kiskunhalasi járás között osztották fel). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Bács-Kiskun megyéhez öt járás tartozott: a Bajai, a Kalocsai, a Kecskeméti, a Kiskőrösi és a Kiskunhalasi.1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén, megszűntek a járások. Az új rendben Bács-Kiskun megye valamennyi városa városkörnyék-központ lett.
Újjáalakult járások
2013. január 1-jétől új közigazgatási rendszer lépett életbe, megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre. A Kiskunhalasi Járásban két város (Kiskunhalas és Tompa), valamint hét község (Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, Zsana) található. Ez azt is jelentette, hogy Járási Hivatal és Kormányablak működik a városban. Ezen belül van a hatósági és gyámügyi, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, a népegészségügyi, a kormányablak osztály. Többek között itt intézhető az okmányok cseréje, megújítása, de ide kell fordulni munkaügyi kérdésekben is. Kiskunhalas ugyanakkor kistérségi központ is.
Kiskunhalas, a megye közepén
Kiskunhalas a Duna–Tisza közi homokhátság legmagasabb részén fekszik, Budapesttől 148 kilométerre délre, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 63 kilométerre dél-délnyugatra található. A legközelebbi országhatáron túli várostól, a vajdasági (szerbiai) Szabadkától 45 kilométerre északra van. A megye negyedik legnépesebb városa, lakóinak száma 27 ezer fő. A lakosok 86,8%-a magyarnak, 5,5% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 10,4%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 19,6% (28,8% nem nyilatkozott). Egészségügyi ellátás szempontjából is központnak számít, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház 130 ezer ember ellátásáért felel. A fertőző osztálya pedig egész Bács-Kiskun megyéből fogad betegeket. A közelmúltban, a koronavírus-járvány idején az ország legnagyobb mobil járványkórháza működött itt.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad