Kitüntetett divattervező
Hrivnák Tünde egyedi ruhákat készít. A divattervező a magyar örökség őrzéséért; a tótkomlósi, a kalocsai és a matyó kézi hímzések, a halasi és höveji csipke, a beregi szőttes hagyományos motívumainak a By Me ruhakollekciók korszerű elegáns öltözékein való megjelenítéséért, valamint a különös műgonddal összeválogatott nemes alapanyagok és kézi hímzések együttes harmóniájáért, míves, magas színvonalú alkotásaiért elismerésben részesült. Hrivnák Tünde Magyar viseletért díjas lett.
- Mit éreztél, mikor Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, alapítványi elnök értesített arról, hogy kitüntetésben részesülsz?
- Ismertem Józsa Judit alkotói munkásságát, egyszer találkoztunk is az egyik televízióban, mind a ketten interjút adtunk és egymást váltottuk. Szerencsére volt pár percünk pár szót váltani. Nagyon örültem önmagában annak is, hogy felhívott. Őszintén bevallom, egyáltalán nem gondoltam, hogy egy ilyen művészi elismerésben részesítenek engem. Egy pillanatig csöndben voltam, utána természetesen megköszöntem, hogy rám gondoltak.
- A korábbi években, hol és milyen fórumokon ismerték el eddig a munkádat?
- 2017-ben a szülővárosomtól Tótkomlóstól kaptam egy Pro Urbe díjat. Elismerő oklevelet pedig több fesztiválon is kaptam, a Matyó Népművészeti Egyesülettől, Ukrajnában Ternopilben, Washingtonban a Smithonian folklife festival-on, Malajziában Kuala Lumpurban, a One Akademy és a Limkonwing Universityn.
- A közönség több alkalommal megtekinthette bemutatók alkalmával hungarikumunkkal ékesített ruháidat. Hány darabos már a kollekció? Folytatódik az együttműködés a Halasi Csipke Közalapítvánnyal?
- Már van 15 darabos halasi csipkével díszített ruhakollekció. A Halasi Csipke Közalapítvánnyal nagyon jó és a jövőre nézve hosszú távú terveink vannak. Most év elején kezdtünk el egy 10 darabos új kollekciót. A különlegessége, hogy a mintákat a csipkevarró nők tervezik meg. Elképesztően nagy lelkesedéssel és alkotóerővel dolgozunk mindannyian.
A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap február 10-i számában olvashatják.
Indexfotó: Káplár József
Belső fotók: Pál László
