„Legfontosabb a kisugárzás és a mosoly”
Sok fiatal hölgy álmodik arról, hogy egy napon a fényképezők, kamerák kereszttüzében csinos ruhákat mutat be a kifutókon. Vannak, akik csak álmodoznak, mások rálépnek a sikerhez vezető rögös útra. A kiskunhalasi Daday Zita az utóbbi kategóriába tartozik. A jelenleg Szegeden óvodapedagógusnak tanuló diáklányt a közelmúltban a térség legszínvonalasabb szépségversenyén egy esztendőre Szank Háziasszonyának választották, ami hatalmas motivációt adott számára modell karrierje elindításához.
- Mióta része életednek a modellkedés? Hogyan indult ez az egész?
- Nem olyan régen csöppentem bele ebbe a történetbe. Nagyon régóta szerettem volna egy olyan képsorozatot, amit profi fotós készít. A tizennyolcadik születésnapomra a szüleimtől ez volt az ajándékom, és ekkor kezdődött az egész. Utána egyre több fotózásom volt, és a fotós azt mondta, érdemes lenne a modellkedésben és a szépségversenyeken is próbát tennem, így az ő bíztatására elmentem tavaly életem első versenyére, a Miss Balatonra. Ezután a családom és a barátaim bíztatására indultam a Szanki Méz- és Meggyfesztivál szépségversenyén idén.
- Mi motivált a mostani versenyre való jelentkezéskor?
- Elsősorban az, hogy kapok egy visszajelzést szakemberektől is, nem csak a közvetlen környezetemtől, hogy valóban érdemes-e ezzel a szakmával próbálkoznom. Majd mikor már megtudtam, hogy a döntős lányok között vagyok, a fő motiváló tényező az volt, hogy rengeteget tanulhatok a felkészítő táborban, és sok olyan emberrel ismerkedhetek meg, akikkel máskor esélyem nem lehet.
- Hogyan élted meg a felkészülés napjait?
- Ami a felkészítő tábort illeti, egy hatalmas élmény volt. Minden nap reggelitől ebédig, majd vacsoráig, és azután éjszakába nyúlóan edzettünk, és tanultuk a nehéz koreográfiákat. Mindannyian megijedtünk egy kicsit, amikor megtudtuk, hogy egy-egy koreográfia 8-10 perc, hiszen négy napunk volt, hogy megtanuljuk. A tábor első napján egy ritka feladattal álltunk szemben, fotózásunk volt veterán autókkal. Egyik este ellátogattunk Szank nevezetes pontjaihoz, például a Só szobába és a Szanki Kézműves Konyakmeggy készítésének helyére. Másnap pedig Kiskunmajsán, a strandon volt egy fotózásunk. Nagyon fárasztó volt a tábor, a verseny napjára már mindenki azt várta, hogy éjfél legyen, és túllegyünk a nagy megméretésen.
- Milyen izgalmakat hozott a döntő?
- A legnagyobb kihívást a tánc okozta, hiszen én nem az a típus vagyok, aki bátran táncol nagy közönség előtt, és mindig az első, második sorban voltam, így le kellet küzdeni a félelmemet. A verseny első részében sportcipőben, rövid naciban és szanki pólóban vonultunk fel. Ezután volt egy kis időnk, hogy átöltözzünk, és a második fordulóban fürdőruhában jelentünk meg a színpadon. Kezdetben egy kendő volt rajtunk, amit táncolás közben levettünk magunkról, majd a végén már csak fürdőruhában voltunk. A harmadik forduló pedig az elegáns öltözet világa volt. Itt már kevésbé volt jellemző a táncolás. Végül a várva-várt eredményhirdetés következett, ahol már mindenki izgatottan várta, hogy ki lesz a királynő.
- Mit jelent számodra a most elért eredmény?
- Nagyon boldog vagyok, hogy engem tartottak leginkább méltónak a Szank Háziasszonya címre. El sem tudom mondani, hogy mi zajlott le bennem, amikor kimondták a nevem. A dobogós helyen kívül a Közönség díj és a Szank Háziasszonya díj volt még. Ezzel a titulussal együtt jár, hogy meg leszek hívva szanki rendezvényekre, gyakorlatilag most egy évig én leszek a „település arca”.
- Mikre kell odafigyelned, mikor versenyen közönség, zsűri elé állsz?
- Szerintem az egyik legfontosabb a kisugárzás, és az, hogy mosolyogjunk. Ezen felül, bármennyire is izgulunk, tudnunk kell azt kezelni, és minél inkább elrejteni mások elől. Természetesen figyelnünk kell a járásunkra, a testtartásunkra és arra, hogy hova nézünk. A stresszes helyzetnek köszönhetően az ember inkább maga elé, lefelé nézne, de itt tilos, előre kell nézni és mosolyogni. Nagyon fontos, hogy azt lássák rajtad, magabiztos vagy, és tudj a tekinteteddel, arcoddal játszani, érzelmeket kifejezni. Továbbá, ha valamit elrontunk, nem szabad megijedni és megállni, úgy kell tenni, mintha az eredetileg is úgy lett volna.
- Hogyan tovább? Újabb versenyek, fotózások?
- Mindenképpen szeretnék a jövőben is foglalkozni a modellkedéssel, remélem versenyekre is tudok menni, és sikeres leszek. Az eddigi fotózásaim továbbra is megmaradnak, az hogy munka szinten lesznek-e fotózásaim, azt még sajnos nem tudom.
- Mit üzennél azoknak a lányoknak, akik kacérkodnak az ilyen versenyekkel, esetleg fotózásokkal, de eddig nem mertek belevágni?
- Úgy gondolom, hogy mindenkinek érdemes kipróbálni magát ezen a téren, ha a környezete is azt gondolja, hogy alkalmas erre a pályára. Szerintem érdemes először fotózásokkal kezdeni, hiszen akkor láthatja, hogy mik az előnyös és esetleges előnytelen oldalai, majd ami javítható, azon dolgozni kell. Így mindenki meg tudja állapítani, hogy alkalmas-e a versenyzésre, vagy alkalmassá tudja e magát tenni, és ha úgy gondolja, akkor meg kell próbálni, hiszen egy fontos visszajelzés lehet, és jelentős tanácsokat kaphat.
