Megérteni a világot

- Fizikusként nemzetközi ismertségre és elismertségre tett szert. Családi szálai Kiskunhalashoz kötik. Meddig élt a városban? Milyen kapcsolatai vannak még itt?

- Itt születtem. A gimnázium elvégzése után kerültem el Kiskunhalasról. 1983-ban előbb előfelvételis katona, majd egyetemi hallgató lettem. A Budapesti Műszaki Egyetemen egy évig villamosmérnöknek tanultam, majd rájöttem, hogy ha a világot akarom megérteni, akkor nem szabad kompromisszumot kötni és elölről kezdtem az egyetemet fizikus hallgatóként az ELTE-n. A mi águnkon én vagyok az első Ván a családból, akinek a gyermekei nem Kiskunhalason születtek. Elég mélyek itt a gyökereink, családi kutatások alapján a halasi hét kun család egyike a Ván. Szüleim és öcsém a családjával most is itt laknak. Édesapám nagyon büszke rá, hogy három éve Pro Urbe kitüntetést kapott a városért végzett sok munkájáért. Én meg rá voltam büszke. Barátaim, munkatársaim nem halasiak. Illetve, néhány éve egyik legközelebbi munkatársam a Sziládyban végzett fizikus kollégák egyike, Vasúth Mátyás. Tudtommal összesen négyen vagyunk halasi fizikusok.

- A tudósok eredményeiket szaklapokban publikálják. Hogyan segíthető az információk átvitele? Milyennek értékeli a tudományos kommunikációt?

- A tudományos kommunikáció egy igen sajátos piacot, tudáspiacot működtet sok ember kölcsönhatásával, ahol minden résztvevő árus és vásárló is egyben és közösen raknak össze egy nagy kulturális terméket. Tehát káosz és vetélkedés, csoportok és egyének között, valahol a távolban egy közös célért. A kiépült infrastruktúra, az újságok, könyvek, kiadók, kutatóintézetek, konferenciák, stb. rendszere az, amiről szó van. Viszont van egy, a gazdaságtól jól megkülönböztethető sajátossága. A tudomány ugyanis az igazságot kutatja. Nem az igazságosságot, hanem a valóságot.

- A világ legrégebbi tudományos folyóiratának különszámát szerkesztette. A címe: A nemegyensúlyi termodinamika fundamentális problémái. Milyen előrelépés történt a különszámmal? Alapja ez egy kutatási programnak?

- A nemegyensúlyi termodinamika kis terület a fizikán belül, viszonylag kevés specialistája van. A különszámba azért vágtam bele, mert úgy tűnik, a terület egy fontos fordulóponthoz érkezett. Olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek jóval hatékonyabbak a vártnál. A nemegyensúlyi termodinamika alapvetőbbnek tűnik, mint ahogy a fizikusok többsége gondolja. Valahogy úgy kell elképzelni, hogy a termodinamika megalapozhatja a mechanikát is, azaz például a második főtételéből levezethetőnek tűnnek Newton törvényei. Ezt az izgalmas programot kellett összefoglalni, tudatosítani legalább a termodinamikusok körében. Másrészt a szakértők sem egyformán gondolkoznak, épp ezért jó egy ilyen különszám, mert az ezzel járó kommunikáció, azaz a pályázat beadása, felkérések, bírálatok és az egyéb tudományos levelezés, minden résztvevőt saját álláspontja átgondolására kényszerít és csiszolódik az elmélet, kialakulnak a kulcspontok. Azaz formálódik egy tudományos program.

A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap szeptember 9-i számában olvashatják.

fotó: Laza Tamás