Mindenszentek napja van
November elseje van, mindenszentek napja. Ilyenkor általános szokás, hogy a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket.
Érdemes megállni egy pillanatra és elmerülni az emlékek tengerében. Idézzük fel az arcokat, a közös élményeinket, gondolatban legyünk azokkal, akik már nem lehetnek itt a fizikai valójukban. A kedves nagyiról, a folyton mosolygó papiról, a bölcs dédiről, a szerető anyuról, a gondoskodó apuról, az áldozatokra kész haverokról, a gyermekkori barátnőkről, életünk szerelméről. Érintsünk meg egy tárgyat, amely az övé volt. Nézzük meg a közös fényképeket, mosolyodjunk el vagy éppen könnyezzünk.
Aztán keressük fel őket a végső nyughelyükön. Ilyenkor tényleg szép a temető. Az őszi színei mellett a virágok pompája a fenséges díszlet, a gyertyák, mécsesek pislákoló lángja pedig megvilágítja az arcokat és a sírokat. Mindenszentek napja van, ahol újra együtt lehet a család, amikor nem rohanunk és amikor újra rá kell jönnünk, hogy mennyire hiányoznak Ők.
