Nem az öregtölgyek átültetésére, maradniuk kell (galéria)
Fák: (jó)létünk zálogai címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Hazatalálás Baráti Kör és Magyar Biodiverztiás-kutató Társaság Kiskunhalas idős fáiért szerda este a Kiskunhalasi Művelődési Központba. A szervezők szakértők előadásával támasztották alá az idős fák védelmének fontosságát. A mintegy 30 érdeklő előtt az előadók kiálltak a sokmilliárdos strandberuházás mellet, de úgy, hogy az ott lévő kocsányos tölgyek megmaradjanak az eredeti helyükön.
Bús József, a Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör alelnöke szakértőket szervezett szerda délutánra egy pódiumbeszélgetésre a Közösségek Házába. A fórumon Dr. Kovács Tibor természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverztiás-kutató Társaság elnöke, Tálas László kertészmérnök, Tóth Fasordoki Zsolt favizsgáló és faápoló szakmérnök és Sallee-Keresztúri Barbara humánökológus ültek a közönség elé, hogy érveljenek az idős fák védelmének érdekében.
Sallee-Keresztúri Barbara humánökológus, a moderátor
Bús József (címképen) felvezetőjében a városban folyó fakivágásoknál általában tapasztalható negatív jelenségekről beszélt először, majd konkrétan rátért a 23 milliárdos strandberuházás kapcsán, a fürdő területén található több százéves kocsányos tölgyekre. A téma napirenden volt egy korábbi lakossági fórumon is. Az alelnök elfogadhatatlannak tartja a helyi védettség alatt álló öreg tölgyek beruházás miatti kivágását, és lázálomnak nevezte azok átültetésére vonatkozó elképzeléseket. Ezzel az állásponttal a Hazatalálás Baráti Kör, más civil szervezetek, magánemberek és szakértők is egyetértenek – hangsúlyozta.
Bús József, a Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör alelnöke
Bús József kiemelte, hogy ígéretet kapott korábban, hogy a civilekkel egyeztetnek minden fakivágás előtt, ami a városban történik, de ez nem történik így, vagy már a döntés után tájékoztatják őket. Kijelentette, hogy a strandberuházásnál is hasonló volt az eljárás. Véleménye szerint - némi áttervezéssel – megvalósítható úgy is a strandfejlesztés, hogy az érintett helyi védett fasor a jelenlegi élőhelyén marad. Ehhez a beruházó városvezetésnek kellene megváltoztatni a szándékát és olyan tervmódosításokat kezdeményeznie, amely a fák megmaradását és sértetlenségét garantálják. Ennek az álláspontnak az alátámasztására hívta segítségül a pódiumbeszélgetés meghívott szakértőit, akik ezt külön-külön a szakterületük ismérveivel támasztottak alá.
Dr. Kovács Tibor természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverztiás-kutató Társaság elnöke
Dr. Kovács Tibor természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverztiás-kutató Társaság elnöke azt nyilatkozta, hogy a beruházót kötelezettség terheli a fák védelmére, különösen, ha azok valamilyen védettségi szintet, jelen esetben helyi védettséget élveznek. De nem csak jogszabályi, hanem szakmai érveket is felsorolt. Mint mondta a fák is az életközösség részei, hozzá tartozik az emberek közösségi életéhez. A falombozat fészkelő madarak, egyéb élőlények élőhelye, ettől az értéke is változó, így együttesen pedig összesített, kiterjesztett értéket képviselnek az érintett tölgyek is.
Közönség és a szakértők
Tálas László kertészmérnök elmondta, hogy a fák nem tárgyak, az értékállóságuk a korral nem csökkenek, hanem ellenkezőleg, nőnek. Minél idősebb, annál értékesebb egy fa és elérheti azt a szintet, amikor felértékelhetetlen nemzeti kincsként lehet minősíteni, amelynek genetikai értéke van. Tálas a fák biológiai működéséről is beszélt. Kijelentette, hogy ezeket a fákat nem lehet átültetni, mert az halálos ítélet lenne számukra. Mindezt prezentáción, rajzokkal illusztrálva magyarázta el a közönségnek.
Tálas László kertészmérnök prezentáción mutatta be a fák biológiáját
Tóth Fasordoki Zsolt favizsgáló és faápoló szakmérnök elmondta, hogy a favizsgáló megállapítja a fáknál a diagnózist, a faápoló pedig kezeli, és együtt dolgoznak. Hozzátette, jól tudják, hogy végleges a fák kora (például vihar, villám, természeti csapás, és az életkor miatt is kipusztulhat). A fákat ápolni kell, mert szépségük van, esztétikai élményt nyújtanak. A fák léte nem csak szakmai, hanem érzelmi kérdés is. Egy fa meg és életben maradásának lehetőségét mindig előnyben kell részesíteni. Szabvány védi a fákat építési területen. Az érintett kocsányos tölgyek vonatkozásában nem történt ilyen körültekintés, a tervező nem vette figyelembe a védett fák megtartását.
Önkormányzati képviselők is ültek a közönség soraiban
Sallee-Keresztúri Barbara humánökológus, aki végig moderálta a beszélgetést többször is a helyi közösség véleményének, igényének érvényesülését hangsúlyozta. Érvelt a fák védelme érdekében és biztatta a helyben élőket, civil szervezeteket, hogy az ökológiai egyensúly fenntartása és a klímaváltozás megakadályozása érdekében tegyen meg mindent a helyi közösség.
Tóth Fasordoki Zsolt favizsgáló és faápoló szakmérnök
A pódiumbeszélgetés közönségében civil szervezetek tagjai és magánemberek mellett, a város képviselői közül is többen ott ültek. A rendezvényen szóban és írásban lehetett kérdéseket feltenni. A fórum szakértői a feltett kérdésekre válaszoltak, a melyek összefoglalóan a kocsányos tölgyek helyén tartása mellett szóltak. Elhangzott, hogy a városvezetők vegyék igénybe szakértők segítségét, mert ezekben a kérdésekben laikusak éppúgy, mint a testület vagy a lakosság.
Bús József figyelmességi ajándékkal köszönte meg a szakértők felkészült részvételét
Bús József szervező azzal zárta a rendezvényt, hogy továbbra is kiállnak az öreg tölgyek védelme, megmaradása érdekében szervezeti szinten és ebben minden más segítő társasági vagy magánkezdeményezést szívesen vesznek. Bús abban bízik, hogy a döntéshozók megértik és elfogadják, hogy a fákhoz köthető élmények, az elődeink történeteit tanúként végigkísérő fák, a város legöregebb élőlényeiként lesznek annyira fontosak, hogy a helyükön maradjanak. A pódiumbeszélgetésről a Halas TV péntek esti (19.00 óra) híradójában láthatnak olvasóink összefoglalót!
