Nem sértett jó hírnevet a Négy Mancs?
A Négy Mancs Alapítvány ellen a Hungerit Zrt. nyújtott be jó hírnév megsértése miatt keresetet. A bírói indoklás szerint a civil szervezet saját véleményét nyilvánította ki, amikor kampányt indított a hazai liba- és kacsatömés, illetve tollfosztás ellen. Az ügyben Kiskunhalas és Harkakötöny is érintett volt.
Az alapítvány évekkel ezelőtt egy volt harkakötönyi telephelyet mutatott be kívülről, majd a tolltépésről titokban készült videofelvételeket vágott össze, amelyek a szervezet állítása szerint a harkakötönyi telephelyen készültek és egy svéd televízió is bemutatott.
A településen komoly felháborodást keltett a Négy Mancs Alapítvány lejárató kampánya, annál is inkább, mert mint kiderült, a bemutatott tollfosztásról készült felvételek vélhetően nem Harkakötönyben készültek, mert az említett telephelyen soha nem neveltek szárnyasokat.
A Hungerit baromfifeldolgozó 2012 áprilisában indított polgári pert a Négy Mancs Alapítvány ellen a Fővárosi Törvényszéken, jó hírnév megsértése miatt, mivel álláspontja szerint a civil szervezet évek óta sokmilliárdos károkat okozó lejárató kampányt folytat ellene. A Hungerit keresete szerint a civil szervezet azzal, hogy a liba- és kacsatömés, illetve tolltépés kapcsán állatkínzással hozta összefüggésbe a céget és bojkottot hirdetett ellene, óriási veszteségeket okozott a felperesnek a nyugat-európai piacokon, a hazai liba és kacsa tenyésztők káráról már nem is beszélve.
A Négy Mancs Alapítvány az Állatokért bécsi székhelyű nemzetközi civil szervezet 2007 decemberében indított kampányt a liba- és kacsatömés ellen. A Hungerit, mint Magyarország legnagyobb, hízott libamájat előállító vállalkozása, ekkor felkerült a feketelistájára, a liba- és kacsafogyasztás szempontjából legfontosabb német és osztrák láncok pedig beszüntették kereskedelmi kapcsolataikat a magyar céggel, ezzel a magyar liba és kacsa tenyésztők is nehéz helyzetbe kerültek.
Térségünkből egy ideig a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. és a BÁCS-TAK Kft. is a Négy Mancs feketelistáján volt. A német kereskedelmi láncok nem győződtek meg arról, hogy igazak-e a Négy Mancs állításai a magyarországi tolltépésről, liba- és kacsatömésről, megbíztak az állatvédő szervezet által összeállított fekete- és fehérlistában, ez alapján hozták meg a döntéseiket – mondta nyilatkozta korábban Franz Josef Kamphaus, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó igazgatóságának tagja a Hungerit kontra Négy Mancs-per tárgyalásán. A tanúként meghallgatott szakember szerint egyértelműen a Négy Mancs felelős a tiltást kiváltó döntésekért.
A bíróság álláspontja szerint azonban a Négy Mancs nem sértett jó hírnevet. A civil szervezet a kampánya során egy álláspont képviselt, azt nem lehet tényállításnak felfogni. Az egyetlen konkrét tényállításnak felfogható dolog az alperes civil szervezet honlapján megjelent feketelista volt. Azonban az alapítvány a feketelistával csak az alapszabályból levezethető célját, az állatvédelmet, állatkínzás megakadályozását valósította meg - fejtette ki a törvényszék, hozzátéve: ezt is az alperes vélemény nyilvánításának tekintette.
A bíró ugyanakkor rámutatott: nem volt olyan jogszabály, ami tiltotta volna a libatömést, így nem lehet kimondani tényként azt sem, hogy megvalósult volna állatkínzás. – Magyarországon a társadalom egésze sem foglalt még állást, nincs közmegegyezés arról, hogy pontosan mi tekinthető állatkínzásnak a libatömés és tolltépés kapcsán – áll a bírói indoklásban. Az ítélet ellen fellebbez a Hungerit Zrt.
Pozsgai Ákos
Képünk illusztráció
