Nyugdíjasan is aktívan

- Reggel tornával kezdek. Napközben gyalogolok, biciklizek, ez a tevékenységem azonban nem teljesítményközpontú. Azért csinálom, hogy kellemesen érezzem magam. Kísérletezem, az érdekel, hogyan lehet a korral járó izületi fájdalmakat, gerincproblémákat kordában tartani. Nekem sikerült olyan állapotba hoznom magam, hogy most semmim sem fáj. Figyelni kell a helyes járásra, egyensúlytartásra. Ezzel más irányt vehet az idős kori sportolás. Saját találmányom is van. Fontosnak tartom a gondolkodást, a kreativitást. Kellenek mindig az új tervek és kihívások.

Vass Katalin is a sport területén dolgozik, újságíró. A ’80-as évektől a Sportfelügyelőségnél végzett munkája mellett ír cikkeket.

- Fő területem az atlétika, az asztali tenisz, a teke, a veterán és a diáksport. Örömmel teszek eleget felkéréseknek, amikor különböző, főként iskolai sporteseményekre meghívnak akár versenybírónak, akár versenyirodai feladatok végzésére. A sport révén szinte fél Halast ismerem. Nekem a családom szeretete ad erőt és energiát. Az tart frissen, fitten, hogy fontos vagyok nekik és ők nekem. Szeretek beszélgetni, vidám társaságban lenni, történeteket mesélni, feleleveníteni. Nyugdíjasként új elfoglaltságom is van: sokat kertészkedek a tanyánkon.

Székely Tibort szintén sokan ismerik Kiskunhalason. Építésztechnikusi végzettséggel rendelkezik. Dolgozott a városi tanács műszaki osztályán, a kórházban pedig műszaki vezető volt. Szabadidejében már akkoriban is rajzolt, festett.

- Nagyon megkedveltem a képzőművészetet, végigvezetett az életemen. Mostanában is festek, de jóval kevesebbet, mint régen. Önállóan 24 nagy kiállításom volt és ugyanennyi csoportosan. Nem untam magam sose, mindig elfoglaltam magam. Édesapám agrármérnök volt, a vérembe átitatódott a természet és a gazdaság szeretete. A ’70-es években a családdal vettünk is Alsószálláson egy tanyát, amit szépítgettünk, a területet pedig beültettem fákkal. A tanya ma is megvan, almát szedni még szoktam.

Jurcsák Mártonné 40 éve kezdett dolgozni az ÁFÉSZ-nél. Előtte és utána más szakmákban is elhelyezkedett, de a kereskedelemben töltötte a legtöbb időt.

- 2000 óta vagyok nyugdíjas, a boltom egy kis jövedelem-kiegészítés nekem. Hétköznapokon reggelente már jóval a 6 órai nyitás előtt bent vagyok. Azért jövök nagyon korán, hogy a megrendeléseket teljesítsem. Elkészítem a szendvicseket, hamburgereket, hot dogot, wimpyt, ki mit szeret. Nagyon sok személyes ismerős a vásárlóm. Örülök, hogy szeretnek idejárni. Nekem is jó, hogy kapcsolatban vagyok az emberekkel és nem egyedül, otthon töltöm az időmet.

Kövecs Imréné szintén a tevékeny nyugdíjasok közé tartozik. Üzletet vezet a belvárosban, de amikor ráér, részt vesz Kiskunhalas kulturális életében.

- A butikomat 1978-ban nyitottam és azóta is mindennapos elfoglaltságot jelent. Vasárnaponként járok áruért, hétköznapokon pedig itthon várom a vásárlókat. Szeretek emberekkel találkozni, beszélgetni. Szabadidőmet a családommal töltöm, közös programokat szervezünk. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, sütni-főzni, kertészkedni, füvet nyírni, kerékpározni. Szívesen veszek részt kulturális eseményeken.

Kószó József a MÁV-nál dolgozott oktatóként, és már akkoriban élete része volt a kertészkedés kikapcsolódásként. Nyugdíjasként több ideje jut arra, hogy 2400 négyzetméteres telkének növényeit ápolja, gondozza.

- Zöldséget, gyümölcsöt termesztek. Ha nem lesz fagy, akkor márciusban el lehet kezdeni a vetést. Az időjárás kihívást jelent a mezőgazdaságban, de a kertész ember kitartó, nem adja fel. A kertészkedés akkor az igazi, ha az ember örömét leli benne. Én megtalálom benne a jót. Nagyon örültem, hogy tavaly a paprika és a padlizsán is szép termést hozott – árulja el Kószó József, a Szathmáry Sándor Kertbarát Kör elnöke.

A riportot teljes terjedelmében elolvashatják a Halasi Tükör e heti, február 19-i lapszámában.

Kép-szöveg: Pál László