Otthon a szűkebb családdal
Bikfalvy Anna nyugdíjas pedagógust sokan ismerik és szeretik Kiskunhalason. A koronavírus-járvány érkezése előtt aktívan részt vett a város kulturális életében. Rendszeresen látogatta a helyi programokat, az elmúlt heteket azonban otthonában töltötte szűkebb családjával, férjével és 99 éves édesanyjával, aki szintén pedagógusként dolgozott.
- Az aktív nyugdíjasok közé tartozik. Hogyan éli meg a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozásokat?
- Hazudnék, ha azt mondanám, nem hiányzik a szabadság. Mégsem tartozom a siránkozók közé. Ha így sikerül megóvni egészségünket, akkor megéri mindez. Megtanultam az évek során: valamit valamiért. Most van egy szabályok által leszűkített tevékenységi keretünk, ezt próbáljuk kitölteni a lehető legjobban, legtartalmasabban.
- Hogyan tartja a kapcsolatot a családdal, az unokákkal?
- Sokszor bosszankodunk, hogy a világ tele van kütyükkel, néha cserben is hagynak bennünket, vagy újabb és újabb kihívások elé állítanak. Most meg hálásak vagyunk a sorsnak, hogy bármikor, bárkit elérhetünk, s bennünket is megkereshetnek szeretteink. Ez történik nálunk minden vasárnap délután, a számítógép előtt izgatottan várjuk, hogy gyerekeink a Messengeren hívjanak minket. Ekkor a helyszínen érezhetjük magunkat, láthatjuk, ahogyan unokáink fára másznak, kutyával játszanak, szaladgálnak, nevetgélnek. Gyönyörködünk bennük. Szívünket, lelkünket öröm tölti el. Csak az igazi ölelés, a puszi hiányzik.
- Fontos szerepet tölt be életében a kultúra. Rendszeresen részt vett a város kulturális programjain. Mivel igyekszik pótolni ezek hiányát az elmúlt hetekben?
- Bizony, ezek a programok meglehetősen hiányoznak. Igaz, sok lehetőségünk van, hiszen a technikai eszközök révén nagyszerű színházi előadásokat láthatunk, filmeket nézhetünk, bejárhatjuk a világ legnevesebb múzeumait, még túrázhatunk is virtuálisan, ha van elég időnk. Személyes kapcsolatainkat azonban semmi nem pótolhatja: például találkozásunkat a klubtagokkal; beszélgetéseinket egy kiállítás vagy mozi után, és sorolhatnám még tovább…
- Édesanyja a közelmúltban ünnepelte a 99. születésnapját. Milyen közös programjaik vannak?
- Bizony, hála Istennek, megérte ezt a szép kort! Az ünnepi alkalomra tortát is sütöttem, rajta állt a két bűvös szám: a két kilences. Bár a megszokottól eltérően csak hármasban ünnepeltünk, a hangulat meghitt volt. Lépten-nyomon csörgött a telefon, köszöntőt mondott a család apraja-nagyja, sőt a facebookra feltett születésnapi képre is rengetegen reagáltak, 350 körül volt a jókívánságok száma. Sok tanítvány nevezte őt a legkedvesebb tanárának, s fejezte ki kedves szavakkal szeretetét. Boldogsággal töltötte el az ünnepeltet a rájuk való emlékezés.
A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap május 20-i számában olvashatják.
Indexkép: Pál László
Fotó: Facebook
