Peti elment, de mégis itt van!
Több százan vettek részt Tóth Péter temetésén az alsóvárosi római katolikus temetőben. A kiváló testnevelő, edző 50 esztendős korában, teljesen váratlanul hagyta itt ezt a világot. A polgári szertartáson Halla Zoltán mondott beszédet. - Peti elment, de mégis itt van, ebben biztos vagyok- mondta. A Halas Fitness Egyesület tagjai személyes üzenetekkel vettek búcsút szeretett edzőjüktől, a sírnál pedig Jáger Levente köszönt el a tornászok nevében Tóth Pétertől.
A családtagok, rokonok, barátok, ismerősök, egykori sporttársak jelenlegi és volt tanítványok, kollégák, tisztelők helyezték el a kegyelet virágjai kedden délután az alsóvárosi római katolikus temetőben Tóth Péter ravatalánál. A kiváló edző, testnevelő, akit mindenki Tóth Petiként emlegetett 50 esztendős korában, augusztus 9-én hunyt el. A búcsúbeszédet Halla Zoltán mondta el. - Peti azt szerette volna, ha ez a lendület, aktív élet lenne egész évben. Amikor dolgozni kell, amikor eredmények kellenek, amikor együtt lehet a tanítványaival, amikor láthatóan épül a koreográfia. Peti egy szerethető, jó ember volt. A szakmájában pedig maximalista. Sokan felnéztek rá. Sokan követték. Hír szélsebesen járta be kisvárosunkat és a világhálót. A reakciók jellemzően ilyenek voltak: lehetetlen, döbbenetes, felfoghatatlan. Egy váratlan tragédia miatt ugyanis szegényebb lett egy népes család, egy iskola, egy sportegyesület, a város sportélete. Peti elment, de mégis itt van, ebben biztos vagyok. A hangjával, a mosolyával és humorával, a tornásznövendékek mozdulataiban, az általa elindított egyesület minden napjában. A szívünkben- fogalmazott Halla Zoltán.
A Halas Fitness Egyesület volt Peti második családja. - Mindig tudtad, hogy az adott pillanatban mire van szükségünk, legyen szó egy határozottabb utasításról, 3 kör guggolásban szökdelésről, a „magastartás, törzsdöntés 1, oldalsó 2, magas 3…” gyakorlatsor ismétléséről, egy bátorító gondolatról, vagy épp egy faviccről. A kiemelkedő szakmai tudásod elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a siker lépcsőfokain egyre feljebb és feljebb menetelhessünk. Örökké emlékezetesek maradnak az edzőtáborok, fellépések, s minden esemény, melyet együtt éltünk át. Elképzelni se tudjuk, hogy nem leszel ott a legközelebbi versenyeinken. Hisszük és valljuk azonban, hogy onnan fentről is nyomon követed a felkészülésünket, strigulázod az egytizedes technikai pontatlanságainkat, pontozod a gyakorlatainkat, szurkolsz nekünk és vigyázol ránk - tolmácsolta Jáger Tekla gondolatait a búcsúztató. Az egyesület tagjai személyes üzenetekkel ellátott lufikat engedtek fel a levegőbe edzőjük emlékére.
Egykori tornásztársai, barátai egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket a ravatalnál. A nevükben Jáger Levente köszönt el Tóth Pétertől a nyitott sírnál. - Szerintem most is figyelsz bennünket, talán még el is mosolyodsz. Sokan vagyunk, miattad jöttünk. Nem búcsúzni, csak elköszönni. Abban viszont biztos vagyok, hogy már megtartottad az első edzést, megvan már a fitneszcsapatod odafent és arról győzködöd az égieket, hogy érdemes ezzel a sportággal foglalkozni. Találkoztál már a legendás Bérczi Pista bácsival, aki csodálkozott, hogy ott vagy. Aki neked is elmondta, hogy szerinte a Csillag Pista mennyire hasonlít a Rebrovra. Már beszervezted Pálmai Laci bácsit pontozni arra a versenyre, amelyet nemsokára megrendezel. Mamlecz Laci, a mi Matulánk pedig vígan pöfékel az edzőterem mögött, a kéménynél. Te pedig közben fél szemmel a mi világunkat nézed- mondta Jáger Levente.
