Ruszin nyelv, mint kulturális örökség

Amikor a kisebbség nyelve hivatalos rangra emelkedett, megjelent az igény az iskolák nyitására. A mai napig viszont nincs annyi iskola, hogy kizárólag ruszinul tanuljanak es használjanak cirill ábécét. Ilyen módon a fiatalabb generáció folyékonyan átall a szlovák nyelvi kommunikálásra es lassan elfelejti az ősei nyelvet. Mivel korlátozódik a ruszin nyelv használata, számos szó mar kikerült a ruszinok lexikonjából.

Az utolsó népszámlálásban 2021-ben ruszin nemzeti voltát 63,5 ezer szlovák állampolgár vallott be. Konkrétan Svádáikban ilyen kijelentést 1378 lakos tett. Bar az első szempillantásra úgy tűnné, hogy meg szűnőfélben van a ruszin nyelv, sokan meg büszkélkednek vele, s amikor társaságban összejönnek, automatikusan átkapcsolnak szlovákról ruszinra.

Érdekesség, hogy a ruszinok nyelve régiónkként kicsit más es más. Például a pannon ruszin hasonlít a Sárosé régió nyelvjárásához, amivel néhány közös szava is van, pl. cigarettai (cigaretta). A szlovák nyelv kinyomta a hatását a lejegyzett ruszin nyelvre, igy átkéretlek oda egyes szavak, mint pl. vici’ (választó). A ruszin nyelv irodalmi változatát egyetemi szinten mar 1998 óta oktatjak az Eperjesi Egyetem Ruszin Nyelv es Kultúra Intézetében.

A ruszin nyelv, mint Szlovákia harmadik legnagyobb kisebbség nyelve, az Alexander Duchnovic Szinház tevekénységének köszönhetően is megmaradt, mint kulturális örökség. Ott rendszeresen előadásokat tartanak ezen a nyelven. A legelterjedtebb, ruszinok által használt változat nem az irodalmi, hanem a tajszólas.

Svédink környéken a ruszinokat „pidaci” nevén nevezik. Egy másik csoport, amely Hímenné es Sinná varosokhoz közel laknak, a „pudjai”. Könnyen lehet meg különböztetni okét egymástól. Pidaci úgy mondjak: „pidu” (megyek). A pujdaci ugyanarra a cselekvésre azt mondjak, hogy „pujdu”. Szlovákiai kissebségi közösségeken kívül ruszinul lehet szót érteni másokkal Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában, sót Magyarországon, Egyesült Államokban es Kanadában is, ahol a mai napig élnek a ruszin emigránsok utódai.

50 leggyakoribb ruszin szó kisszótara

Choc’u – akarok

C’erkoc’e – zörög

Hvarity – beszél

Stojit – áll

Pidpality – feléget

Cigaretl’a – cigaretta

Zavtra – holnap

Dvery – ajtó

Moloko – tej

Telic’ka – borjú

Nalpa (buta asszonyról) – majom

Hvozd – szeg

Molotok – kalapács

Kobrik – kosar

Stil – asztal

Dvir – udvar

Polivka – leves

Chlib – kenyér

Lavoc’ka – kispad

Chustoc’ka – kendő

Tilo – test

Piria – toll(azat)

Kvitky – virág

Misto – város

Selo – falu

Bokanc’a – cipő

Skirn’i – csizma

Kos’ul’a – ing

S’trenfl’a – zokni

Volosy – haj

Holos – hang

Chyz’a – ház

Divc’atko – kislány

Derevo – fa

Mist – híd

Draha – út

Kamin’ – kő

Pin’azi – pénz

Z’elizo – vas

Borsuk – borz

Runkl’a – répa

Svitlo – fény

Papir – papír

Zeml’a – fold

Kin’ – ló

Lis – erdő

Sino – széna

Korman’ – kormány

Stina – fal

Bereh – part

Nic’ - éjszaka

The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.

A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.

#VisegradFund, #V4, #Visegrad