Svidnik és története

Már az őskorban lakott terület volt. Erről tanúskodnak mamutagyar és –fog leletei valamint kőból készült balta-kalapács késői kőkorszakból. 1992-ben Svidnik közelében, Ondava partján, találtak egy ezüst dénárt Mark Auréliusz császár (161-180 évek) idejéből, ami megerősíti, hogy ókori borostyán útvonal vezetett a városon keresztül.

Előnyös földrajzi fekvése, középkori neve és státusza, felső ondava-i vízgyűjtő területén lévő falvakról szóló első említések, valamint a közeli Kastielik (328 m magas) dombon egy középkori erőd létezése arról tanúskodnak, hogy Svidnik környéki állandó jellegű letelepedési folyamat már XIII század előtt kezdődött.

Közvetlenül Svidnikre utaló első írott emlék a Jager Kaptalan 1355 június 28-i iratában található,  ahol „Scyuidnyk”-ként említik. Svidnik-ot új településként német falusi jogon alapitották 10-20 évvel az 1355 előtt Strocini uradalom majorában.

Két helyi bíró két faluba hozta az első lakosokat, akik igénybe vették vásárlási jogukat. Legrégebbi, azaz első írott emlék Svidnik-ról 1355 június 28-án kelt. Következő az 1357-es említés. Akkor a Lóránd fia Miklós peres iratában Strocin eredeti tágas határában felsorolják a következő középkori falvakat: Svidnik, Orlik és Dubova valamint egy ruszinok lakta falut, amit felszíni régészeti vizsgálatok során  Jurkova Vola határában Rusinec-ként (Oroszfalu) tudtak helyre tenni. Az 1370-es strocin-i uradalmi Svidnik ura Peter Cudar volt, amit 1379-ben I Lajos király is megerősített. Cudar család később Svidnik-ot a makovica-i majorhoz csatolta. Azóta egészen XIX sz. középen bekövetkezett feudalizmus bukásáig Svidnik a zborovi vári székhelyű makowica-i majorhoz tartozott.

XV. század elején már két település létezett itt. Ezeket az 1414-es és 1416-os szövegek úgy említik „Possessiones… Zuydnegh et alteram Zuydnegh”. Új lakosság döntő többségében ruszin volt és keleti vallási rend tagja. Állt itt akkoriban parókia is. Az első írásos emlék plébános, valószínüleg örökös, plébániáról a bartfai állami irattárban, Bardejov Városi iratgyűjteményben található, 2039. jelzetszámmal.  Úgy írnak róla, hogy Bagyko de Svidnik; bagko pedig elferdített batyka, batyuska, ahogy régen, néha még ma is a keleti papokat, pópát nevezték. Ez az adat 1478-ból származik. Ha már akkor (feltehetően Nizny Svidnik-ban) plébánia volt, ez annyit jelent, hogy a ruszinok állandó lakosok voltak és ők voltak mindkét Svidnik ősi, eredeti lakosai. Nem lehet emellett kizárni más (szlovak, lengyel) nemzetek képviselőinek folyamatos letelepedését e határmenti területen.

A következő években jobban fejlődött Nizny Swidnik, ahol XVII sz. elején volt már templom, a bíró háza, 9 paraszti porta és az uradalom, amely kúriából, malomból, fűrésztelepból, kertből és gazdasági állatok istállójából állt. Az első hivatalos összeírás szerint 1787-ben 43 házban 299 lakos élt. XVIII sz. során Vysny Svidnik dinamikusabb fejlődésnek indult.

XVIII sz. közepére növekszik Svidnik jelentősége, amikor is makovica-i járás harmadik községéve lett. Erdődy és Szirmai családok uralták. Később Svidnik még sluznov-i község székhelye is lett.

Svidnik és környékének határmenti zónában való földrajzi fekvése azt hordta magával, hogy a lakossága gyakran került sorsdöntő események középpontjába. Általában nyugalmas Duklai hágó a kereskedők tranzitútjaként szolgált, de időnként megmutatta a másik arcfelét. Ösvényein hadseregek kocsijai vonultak fegyverekkel, katonákkal. Az 1799 tavasszal erre jöttek Észak-Italia felé G.L. Rebinder tábornok orosz hadtestei. 1800 márciusában itt voltak Suworow hadsereg kozákjai, az 1806-ban a faluban Kutuzow tábornok egységei tartózkodtak. Erről a közigazgatási intézmények épületen elhelyezett emléktábla is tanúskodik.

A helyi lakosság számára különösen kegyetlen a XIX sz. volt. Gyenge termésű évek után kitört a kolerajárvány. Kedvezőtlen gazdálkodási feltételek és szegénység fő okai voltak a Délvidék felé és tengerentúli tömeges elvándorlásnak XIX sz. utolsó évtizedeiben.

Még rosszabb lett a helyzet az I világháború idején, amikor Svidnik-ot a visszavonuló császári-királyi hadsereg egységei felgyújtják.

Az I világháború után Svidnik és a környező települések az ország legszegényebbjei közé tartoztak. Se kosarazás, sem vándorkereskedelem, sem egyéb apró foglalatosság nem biztosított megélhetést. Svidnik és a környéke következő emigrációs lázba került.

Több éven keresztül a nemzeti felébredés javára A.I. Pavlovic tevékenykedett itt. Nemzeti identitás szempontjából a lakosság leginkább ruszin nemzetiségi voltat vallált, még a legerőteljesebb magyarítási időszakban is. 1930-ban a Vysny Svidnik lakosságának 61%-a, míg Nizny Svidnik 85%-ban ruszinnak tartotta magát. Legalább részben javultak a társadalmi-művelődési fejlődés lehetőségei. 1932-ben Vysny Svidnik-ban polgári iskola nyílt. A. Duchnovic-felé társaság folytatta tevékenykedését.

Sajnos, a közmondásszerű szegénység, nyomor és visszamaradás kísérte a régió lakosságát egészen a II világháború végéig. Kevés az olyan falu vagy város, amelyet ennyi borzalom ért volna mindkét világháború idején, amennyi Svidnik-ot. Dukla és Svidnik városok örökké a második világháborús áldozatok jelképévé váltak.

Háború utáni időszak az egész régió intenzív fejlődésének ideje. Több közműves létesítmény, családi és panelház, valamint nagyobb ipari üzem épült itt. A lakosság számára az iparositás azt is jelentette, hogy nincsenek többé csak a mezőgazdasági-erdei munkas sorsára ítélve. Ruhaipari üzemek, élelmiszeripari gépüzem, több helyi jelentőségű létesítmény megépítése, szolgáltatóipar bevezetése felgyorsította a  kisváros fejlődését. Új iskolák és modern kórház és megépült, amely Svidnik tiszteletbeli polgárának, Ludvik Svoboda hadsereg tábornoknak a nevét viseli.

Forras: svidnik.sk

The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.

A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.

#VisegradFund, #V4, #Visegrad