Szilády 100
Ezzel a címmel rendeztek emlékkonferenciát a Szilády Áron Református Gimnázium dísztermében. A március 19-i eseményen a 100 évvel ezelőtt elhunyt tudós, lelkész előtt tisztelegtek a résztvevők. A programot a Szilády Áron Társaság szervezte.
Reggel a régi református temetőben, Szilády Áron felújított sírjánál tartottak megemlékezést, majd a róla elnevezett középiskola előcsarnokában koszorút helyeztek el a Szilády-emléktáblánál. Ezt követte a konferencia a gimnázium dísztermében. Az egybegyűlteket Lukács László, a Szilády Áron Társaság elnöke köszöntötte.
- Az előadások középpontjában Szilády Áron volt. Szeretnénk, ha az életútjából, életművéből erőt tudnánk meríteni. Nemcsak tudós, hanem erős lélek is volt. Tudományos tevékenysége így tudott kibontakozni. Szilády Áron jelentőségét nem csökkentik a tovatűnő évek – hangsúlyozta.
Bödecs Pál lelkipásztor, tiszteletbeli elnök olvasta fel az igét, mondott hálaadó imádságot, emlékezett, és nyitotta meg a jubileumi konferenciát. Kiemelte a szilárd alap fontosságát.
- A szilárd alap maradjon meg vezérlő elvként és támogasson! Megmaradást, növekedést, épülést kívánok – hangzott el tőle a rendezvényen.
Dr. Vásáry István turkológus, történész, az ELTE professor emeritusa, az MTA rendes tagja Szilády Áron és barátai címmel tartott előadást. Emlékezett a 85 évet élt tudósra halálának 100. évfordulóján.
- Szilády élete és munkássága jól ismert Halason, így inkább korának tudósaival és lelkésztársaival való kapcsolatát tekintettem át. Egy 19. századi tudóskört vizsgáltam meg. Tagjai: Gyárfás István, Szász Károly, Szilágyi Dániel, Vámbéry Ármin, Baksay Sándor, Budenz József, Szilády Áron, Kuun Géza, Thúry József. Közös vonásaikat ragadtam meg, és vázoltam röviden. Vallási és kulturális hátterük teljesen hasonló, nyolcan reformátusok voltak – fogalmazott.
Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi oktató Szilády Áronról, az első teljes Balassi-kiadás és a Régi magyar költők tára tudós szerkesztőjéről beszélt.
- A szövegeket az akkor érvényes helyesírással adta ki, a későbbiekben is ezt a módszert alkalmazta. Balassi Bálint istenes énekei újra és újra megjelentek. Szerelmi költészete feledésbe merült. Az 1874-ben felfedezett Balassi-kódex tartalmának ismeretében már a szerelem dalnokának nevezték. Szilády Áronnak köszönhetően az addig ismeretlen művek az olvasók kezébe kerültek – tudtuk meg.
Dr. Munding Márta kutató, a Szilády Áron Református Gimnázium volt diákja Ex fonte dulcius: Szilády Áron és a nyelvek címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, a tudós kiemelkedően fontosnak tartotta a keleti nyelvek elsajátítását.
- Szilády Áron a nyelvtudását leginkább kutatásaihoz használta, nem műfordításokhoz. Levelezésének feldolgozása hozzájárulhat az általa ismert nyelvek számának pontosabb meghatározásához. Még nem sikerült a 26 vagy 27 nyelvet azonosítani, 16 nyelv biztos – ismertette dr. Munding Márta.
Az emlékkonferenciát Szakál Aurél múzeumigazgató képes beszámolója zárta Szilády Áron utóéletéről. A Szilády Áron Társaság alelnökétől megtudtuk, a Thorma János Múzeumban már meg lehet tekinteni a Szilády-kiállítást.
- Látogatható, de hivatalosan április 21-én nyitjuk meg, a könyvbemutató is akkor lesz. A kiállítás 8 fejezetre tagolható: család, iskolái, papi tevékenysége, képviselősége, tudományos munkái, iskolafejlesztés, időskora és utóélete. Halála után számos nekrológ jelent meg. A két legjelentősebb: Bálint Sándor: Szilády Áron pályája című könyve és Dobos István kötete – tájékoztatott Szakál Aurél.
A gimnázium dísztermében, a Szilády Áron-festmény előtt, a zongoránál elhelyezett vendégkönyvbe beírhatták bejegyzéseiket a jelenlevők.
További részletek az eseményről a Halas TV-ben és a Halasi Tükör hetilapban.
