(►) Teljes a Thorma trilógia – Halason a Budavár bevétele 1849-ben
A Thorma János Múzeum egy éves időtartamra egy újabb képpel gazdagodott. Közel két évtized előkészítő munkáját követően a mai napon tripla ünnepet tartottak az intézményben. Ünnepelték az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját, azt a pillanatot, amikor Magyarországon először, végre együtt látható a Thorma trilógia, a Talpra magyar, a Budavár bevétele 1849-ben és az Aradi vértanúk, valamint a Thorma János Múzeum fennállásának 150. évfordulóját is.
A múzeum nagytermében gyűltek össze az ünneplők. A megjelenteket Bányai Gábor országgyűlési képviselő köszöntötte. Beszédében kitért arra az egykori beszélgetésre, amikor Szakál Aurél múzeumigazgatótól először hallott a Thorma trilógia harmadik darabjáról.
Megmutatta nekem az akkori szűkebb kiállítótérben Thorma János műveit és megismertetett Kiskunhalas város történetének egy jelentős részével, mindig mutatta, hogy az a kép, ami Buda vár visszafoglalásáról szól, az sajnos nincs itt. Annyit tudtunk, hogy Bukarestben van a kép. 18 esztendő telt el, számtalan nekifutás, számtalan küzdelem, számtalan levél, beszélgetés kellett sokak részéről, hogy a kép hazatérjen.
Kiskunhalas Város Önkormányzata képviseletében Fülöp Róbert mondta el ünnepi gondolatait. A városvezető röviden összefoglalta az elmúlt évek történéseit.
Migráció helyi táborokkal, pandémia, háborús infláció és energiaválság. Csak néhány buktató az elmúlt évekből, amelyek a közös céljaink ellenségei voltak.
Emlékszem kik és miért nem akarták a talpunk alatt álló múzeumbővítést és tudom, kik kételkednek abban, hogy a nagybányaiak munkásságával lehet a 21. században turisztikai szempontból is értelmezhető kulturális fejlesztéseket megvalósítani.
Számomra ezek sosem voltak azonban megkérdőjelezhető célok. A Bay-gyűjteménynek Kiskunhalasra kellett kerülni, a múzeumunkat fejleszteni kellett és most a Thorma-trilógiával egy új szintre helyezzük Kiskunhalast egész Magyarország kulturális térképén.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor bizonyos fejlesztéseket számon kérnek rajtam, akkor az imént felsorolt buktatókkal kikövezett út közepén állva azt szoktam mondani: 10 év alatt a terveinket elértük, az álmainkért küzdünk tovább!
Sokáig a trilógia is egy múzeumigazgatói álomnak tűnt. Szakál Aurél korábbi múzeumigazgató ültette el a fejünkben a kép bemutatásának lehetőségét. Messzinek és elérhetetlennek tartottuk azt a bukaresti raktárat. De voltak szövetségeseink, vannak jó barátaink és volt egy világos célunk.
Ha nem lettek volna 48 hősei, lehet mi is feladtuk volna, és ma nem lennénk itt. De Petőfi és társai nem a gyávák országát álmodták meg, azért küzdöttek, hogy ne adjuk fel az álmainkat.
Nem adtuk hát fel. Megvalósítottuk és a Thorma János Múzeum igazgatójának, Kocsisné Varga Zsuzsannának és csapatának odaadó és áldozatos munkájának köszönhetően ma rendkívül színvonalas körülmények közt adhatjuk át a nagyközönségnek a kiállítást.
Álmodjunk közösen és tegyük együtt még nagyszerűbbé Kiskunhalast és Magyarországot - zárta beszédét a városvezető.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna is köszöntötte az ünneplőket. Beszédében utalt arra, hogy az egész ország számára példaként mutatható fel a kiskunhalasi múzeum munkatársainak elkötelezett nemzetépítő munkája, hiszen több mint 100 év után a Thorma-trilógia Magyarországon eddig még nem látott, Budavár bevétele 1849 című festménye hazatért.
A Thorma János Múzeum mozgalmas és színes történetét tanulmányozva az a határozott érzésem támadt, hogy a gyűjtemény múltja tökéletesen szimbolizálja azt a virágzás és hanyatlás kettősségébe szorított sorsot, mely a nemzetnek magának is osztályrészül jutott ebben a 150 esztendőben. A halasiak ez alatt példaértékű hűséggel őrizték, mentették kincseiket, múltjuknak lenyomatát. A nehéz idő elmúlásával eljött a gyarapodás ideje, elkötelezett szakemberek és patrióták szemmel láthatóan jól sáfárkodtak az örökséggel és az elnyert forrásokkal. A névadó Torma János, a nagybányai iskola mestere nem élt még a forradalom és a szabadságharc idején. Ám a két évtizednyi időtávlat számára még nagyon is élővé tette annak hatásait és eszmeiségét. A Thorma család hazafias értékrendben élte hétköznapjait és ünnepeit, ez pedig egyenesen vezetett a művésszé cseperedett János munkáiban nyomon követhető életszemléletéhez is. Ennek a pontos történelmi ismereteken alapuló, hazaszeretettől vezérelt alkotómunkának monumentális eredménye a trilógia, mely immár végre együtt, teljes fényében látható ebben a múzeumban- mondta elismerően az államtitkár.
A festmény leleplezését követően a Budavár bevétele 1849-ben című alkotást Sümegi György művészettörténész mutatta be az ünnepség résztvevőinek.
A Thorma trilógia történelmi jelentőségéről Pelyach István, a Szegedi tudományegyetem történésze osztotta meg gondolatait a vendégekkel.
A Dillmann Éva, Petrovics Máté, és Korponai Zsolt által előadott Erkel Ferenc művek adtak zenei keretet az eseménynek.