Utazás az új személyivel
Közélet

Utazás az új személyivel

Népszerű az év elejétől igényelhető új személyazonosító igazolvány, ám a napokban már arról szóltak a hírek, hogy ezzel nem lehet külföldre utazni. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), tájékoztatóban közli ennek cáfolatát. Ez felsorolja, mely országokba lehet beutazni az új típusú személyazonosítóval.

 

A tájékoztatás szerint a személyazonosító igazolvánnyal a következő országokba lehet utazni: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Liechtenstein, Svájc, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia.

A félreértés alapját az adja, hogy valóban vannak olyanok, akik ki vannak zárva a külföldre utazásából és ez a személyazonosítójukon is jelezve van. Ők azok, akik ellen jogerős ítéletben mondta ki a bíróság, hogy nem utazhatnak külföldre. De vannak olyan menekültek és migránsok is, akik ilyen okmányt kaptak az azonosításukhoz.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának internetes oldalán az új személyiről azt is közlik: az úti okmány kártyafunkció komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait, ugyanis az okmány minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek.

Az okmány ezen funkciója a használatban lévő személyazonosító igazolványok által is gyakorolható utazási jogot magasabb technikai és biztonsági szinten valósítja meg. Ez a funkció tehát nem kiváltja az útlevelet, hanem – az elektronikus térben – annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt. Sokan átélték már azt az érzést, hogy repülőtereken, kikötőkben hosszú ideig kell sorban állni az utas-ellenőrzések lefolytatása érdekében. Egyre több ponton terjednek el az automatizált utas-azonosító rendszerek. Ezen rendszerek csak chipes okmányokkal tudnak kommunikálni, használatuk ezért eddig csak útlevéllel volt lehetséges.

2016. január elsejétől a személyazonosító igazolvány segítségével az állampolgár a reptéri határátlépések során a zsilipkapus beléptető rendszereket is használhatja oly módon, hogy a zsilipkapuhoz történő érkezést követően, a kapu kártyaolvasójához helyezi/érinti az okmányát, amelyet követően létrejön a kártyaolvasó és az okmányban lévő chip közötti kommunikáció és megtörténik a kártyaolvasó és a chip kölcsönös hitelesítése. Ezt követően a rendszer kiolvassa az okmány MRZ-kódját/CAN-számát, majd átveszi a chipből a személyi adatokat, az arcképet, valamint az ujjnyomatot. Megtörténik az utóbbi adatok, európai szabályrendszer szerinti ellenőrzése (pl. utazási korlátozás kiszűrése).

Ezt követően az állampolgár a kapu ujjnyomat-olvasójára helyezi a személyazonosító igazolvány igénylésekor felvételezett ujjait, amelyeknek képét a rendszer összeveti az okmány chipjéből kiolvasott ujjnyomatokkal, az állampolgár így igazolja az igazolvány felhasználására/birtoklására való jogosultságát (övé az adott okmány). Egyezés esetén a zsilipkapu kinyílik, a rendszer biztosítja az állampolgár számára az utazás lehetőségét.

 A fentieken túl az úti okmány kártyafunkció az egyes rendészeti feladatokat is támogathatja, mivel a személyazonosítás elektronikus megoldásai biztonságosabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé tehetik az eljáró hatóságok feladatait. Az úti okmány kártyafunkció alkalmazásával a személyazonosítás folyamata lényegesen egyszerűbbé válik, hiszen az elektronikus adathordozó segítségével a folyamat automatizálható. Az úti okmány kártyafunkció a közúti rendészeti ellenőrzés folyamatát is képes meggyorsítani, hiszen a rendészeti szervek birtokában lévő kártyaolvasók segítségével kiolvashatóvá válnak az adatok (a négy természetes személyazonosító adat), amely az eszközre telepített megfelelő alkalmazás megléte esetén vizuálisan is megjeleníthető annak kijelzőjén is – áll a leírásban.