Utcanévmagyarázó-tábla: Ki volt az a Baranyai Ferenc?
Folytatódnak az avatások. November 6-én újabb ismertető táblát helyeztek ki a Pásztortűz Egyesület szervezésében a Baranyai Ferenc utcán. Az irodalmi körítéssel szervezett eseményen ismertették Baranyai Ferenc kertész élettörténetét. Az egyesület évek óta végzi ezt a fajta köztájékoztató munkáját, az újabb táblák kihelyezése jövőre folytatódik – tudatta szerkesztőségünkkel Végső István, az egyesület vezetője. (címképen a táblaavató közönsége)
2009 óta tervezte a Pásztortűz Egyesület és a Halasi Nemes Tanács, hogy utcanévmagyarázó-táblákat helyez ki városszerte. Azon helytörténetileg (is) fontos személyek rövid életrajzát közlik ezek a táblák, akiknek neveivel nap, mint nap találkozunk, de általában nem tudjuk, hogy kik azok. Most Bacsó László, Baranyai Ferenc, Grósz Ferenc, Kmeth Sándor és Szilády Áron nevei mellett most rövid élettörténetük is ismertté válik a közterületeken.
Végső István az utcanévmagyarázó-tábla előtt beszélt Baranyai Ferencről
2024-ben Kiskunhalas Város Önkormányzata és a Pásztortűz Egyesület közösen elkezdték ezen táblák kihelyezését. Végső István történész kutatásai szerint közel 35-40 ilyen utcanévmagyarázó-táblát kell majd kihelyezni összesen. Első ütemben most 7 ilyen ismeretterjesztő tábla került ki, most 5 tábla segít a tudás átadásában a városban. Ezt segítik még a felületeken elhelyezett QR-kódok is.
November 6-án Farkas-Wodring Kata önkormányzati képviselő elmondta, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek, fontos a helyi identitás szempontjából, hogy ez a civil javaslat megvalósul. A Pásztortűz Egyesület berkein belül működő Gózon István Irodalmi Kör részéről Monda Margit mondta el József Attila Kertész leszek c. versét mondta el.
Farkas-Wodring Kata önkormányzati képviselő
Végső István történész, Baranyai Ferenc (1901-1983) kertész életéről beszélt kicsit bővebben. Budapesten született, de család Szeged környéki volt. Sövényházán hozott létre először kertészetet, majd Kiskunhalason alapított családot, ideköltözött. Itt országoshírű kertészete lett. Gyümölcsfái, virágai révén messze eljutott városunk híre. Országos mezőgazdasági kiállításokon is elismeréseket gyűjtött be. Országosan jegyzett mezőgazdasági termelő volt. 1949 után elérte az államosítás, kuláklistára került.
Öt újabb utcanévmagyarázó-tábla került ki ezzel együtt a közterületekre. Így mostantól röviden lehet olvasni, hogy ki is volt: Bacsó László gazdálkodó, parasztverselő, Grósz Ferenc városi főmérnök, Kmeth Sándor gazdálkodó és Szilády Áron lelkész, MTA-tag, nyelvész. Az újabb táblák kihelyezése jövőre folytatódik.
Fotók: Pásztor Gergely
