Városvédelem és városszépítés

Valami ilyesmi a városi emlékek korszerű védelme már néhány évtizede. További magyarázatra szorul, hogy Magyarországon a mai napig csak kevéssé érvényesül ez a szemlélet. Azt látjuk, hogy például Kiskunhalas központjában a középületekről omladozik a vakolat, sok üzlethelyiség élettelenül és üresen tátong, a belváros utcái a munkaidő végeztével kiürülnek. A probléma csak a vállalkozók, a helyi politika és a lakosság együttes összefogásával, és közös programokkal orvosolható.

Ebben a helyzetben tartotta 25 éves fennállásának ünnepi közgyűlését a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület. A civil szerveződés sorában építészek, hivatali szakemberek és jó néhány, a városért tenni akaró, egyéb szakmát képviselő halasi található. Közös bennük, hogy mindahányan felelősséget éreznek Kiskunhalas épített múltjának megőrzéséért és a múlt emlékeinek korszerű fenntartásáért, élettel való megtöltéséért.

Az egyesület nevébe foglalt másik hívó szó a városszépítő tevékenység. Ez a fásítástól és a virágos városért mozgalmon keresztül a köztéri szobrok állításáig, sokféle és változatos tevékenységet foglal magába. Mindezeket azért fontos elmondani, mert a 25 éve működő halasi egyesület tevékenysége ilyen területeket fog össze. Pénteken a Csipke Hotel nem csak a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület ülését fogadta be, de negyedszázados tevékenységét bemutató kiállítást is.

Az ülés kezdetén Babud László, a nemrégen megválasztott egyesületi vezető köszöntötte a jelen levőket, majd átadta a szót Rácz-Fodor Mihálynak, az egyesületalapító, korábbi elnöknek. Vetített előadásában Rácz-Fodor Mihály visszatekintett az negyedszázadára és az elért eredményekre. Ezek közül kiemelte a II. Világháborús emlékmű és a csipkeházi szoborpark alkotásait. Ez utóbbiak Rácz-Fodor Katalin szobortervei alapján valósultak meg. Fontos szerepet kapott az egyesület tevékenységében a Tájház berendezése és működtetése. Rácz-Fodor Mihály beszélt az egyesület városszépítő tevékenységről is, a fásítási kezdeményezésekről és a virágos városért programról. Az egyesület tevékenységének egyik leglátványosabb eleme a három évenként odaítélt Szép Ház pályázat, mellyel mind az építkezőket, mind az építészeket kívánják ösztönözni.

Ezt követően Babud László beszélt a jövő feladatairól. Az egyik legsürgősebb feladat a Sáfrik Malom rekonstrukciója mely, mint mondta csak önkormányzati támogatással és külső pályázati segítséggel elképzelhető. Az egyesület tagjai tavasszal a füstpor szennyeződéstől fogják megszabadítania város köztéri szobrait. A Szép Ház pályázat jelentkezési határidejét szintén tavaszig hosszabbítják meg.

Az egyesület új tagokat vesz fel, és fontosnak tartja a fiatalok jelentkezését. Ezt követően a halasi városvédők elnöke a fővárosi testvérszervezet vezetőjét, Ráday Mihályt szólította a mikrofon elé. Ráday a mai városvédelem megváltozott és fokozott nehézségeiről beszélt. Többek között arról, hogy társadalmunk ma fokozottan rá van utalva a civil kezdeményezésekre, ez pedig a városvédőktől újabb energiákat, fokozott aktivitást és új ötleteket kíván.

Végül F. Nagy József az egyesület előtti időkről beszélt. Az 1960-70-as évek fásítási programjairól, amiben a tájképfestő, természetvédő főorvosnak, Dr. Csetényi Artúrnak volt nagy szerepe.

Az emlékülés záró aktusaként Babud László ajándékcsomagot adott át az egyesület munkájában oroszlánrészt vállaló Rácz-Fodor családnak, valamint halasi csipkét kapott Ráday Mihály és F. Nagy József.

Videónkban Babud László kérdezte a halasiaktól, mit tudnak a Városvédő Egyesületről, és mit szólnának a szélmalom esetleges felújításához.

{phocadownload view=youtube|url=http://www.youtube.com/watch?v=GNc8FNHuU-0&feature=youtu.be}

Szöveg-fotó: Szűcs Károly
Videó: Bakos László

{phocagallery view=category|categoryid=1164|limitstart=0|limitcount=0}