A magyar kultúra napja (galéria)
Ünnepi esemény helyszíne volt január 21-én este a Közösségek Háza. A Himnusz megírásának évfordulóját köszöntötte a város. A magyar kultúra napi rendezvényen Kuris István László önkormányzati képviselő mondott beszédet. Ezt követően Karády Katalin élettörténetét és dalait idéző előadás következett Ki tudja, látsz-e még? címmel. A programot a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft. szervezte.
A magyar kultúra napja kiskunhalasi rendezvénye a Himnusz eléneklésével kezdődött. Ünnepi beszédet Kuris István László önkormányzati képviselő mondott. Emlékeztetett, január 22-én fejezte be a Himnuszt Kölcsey Ferenc az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kézirat szerint.
- Számos olyan költemény vétetett papírra már magyar költők tollából, amely bár képviseli az alkotás műfaját, de nem találunk közöttük olyan szívhez szólót, melyet Kölcsey szatmárcsekei birtokán jegyzett a magyar nép zivataros századaiból alcímmel, az Isten segítségét kérő nemzeti imaként. Fájó, hogy nem adatott meg számára életében az a pillanat, amikor költeménye 1844-ben Erkel Ferencnek köszönhetően megzenésítve is elhangzott. Városunkban egy róla elnevezett utca őrzi a reformkor egyik legnagyobb költőjének, Kölcseynek emlékét, kinek Himnusza mutatja leginkább egységünket, múltunkat, küldetésünket és Isten áldotta, reményteljes jövőnket is. Csodálatos összefoglalása ez a magyar nép addigi történelmének, és egyben szívhez szóló fohász Istenhez, hogy segítsen megtartani a magyarságot itt, a Kárpát-medencében. Éppen ezért lélekemelő érzés, amikor a Himnusz felhangzik, nem beszélve a közös éneklés emelkedett pillanatairól, melyet rendre megkönnyezünk. Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben méltán született döntés arról, hogy a Himnusz befejezésének napja legyen a magyar kultúra napja. 1989 óta erre a jeles eseményre emlékezünk ezen a napon, fejet hajtva minden alkotó előtt, aki valamilyen módon gazdagította a magyar kultúra színes palettáját.
Ki tudja, látsz-e még? - A színdarab a ’40-es évek ikonikus alakjának állít emléket. Az előadás életrajzi jellegű, ma is aktuális a mondanivalója. Karády Katalin sorsát a színházi esteken Kalmár Zsuzsa jeleníti meg Mezei Zoltán rendezésében.
- Ez az egész sors. Ez a hirtelen fellángolás és aztán a hirtelen vége szakadása volt az, ami engem nagyon megérintett előadás szempontjából – mondta Kalmár Zsuzsa. – Szeretném megmutatni egy olyan színét Karádynak, az életének egy olyan vetületét, amit talán a filmjeiből nem ismertek meg – tette hozzá.
- Ez bizony ma is aktuális több szempontból – fogalmazott Mezei Zoltán. – Ez nem pusztán egy történetmesélős este. Arra is jó, hogy megtudják, hogyan élt ez a nő, az a primer szintje, viszont mélyebb rétegei is vannak a darabnak.
A Szab-way Színházi Szervezet október 4-én Szabadkán mutatta be előadását. Ifj. Kucsera Géza kíséri Kalmár Zsuzsát hangszeres játékával. A monodráma írója Brestyánszki Boros Rozi.
- Ügyesen lett megírva, kitalálva. Zsuzsa ügyesen oldja meg prózából átmenni dalba. Dalok szólalnak meg, de a történet része, érzés kifejezése. A néző félig egy koncerten van, félig egy színházi előadáson. Én sok zenekarban játszom, Karády-dal is volt már repertoáron, de ekkora mennyiségben, így még nem, soha – tudtuk meg ifj. Kucsera Gézától.
- Szám szerint nem tudnám megmondani, hogy mennyi könyvet szereztem be. Nagyon sok archív anyagot néztem át. Nagyon sok interjút. Ez alapján írtam, továbbá a szemtanúk emlékeiből, és akik bizonyos dolgokat átéltek vele együtt – tájékoztatott Brestyánszki Boros Rozi.
Az előadást a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft. szervezésében, a magyar kultúra napja alkalmából tekinthette meg a helyi közönség. A rendezvényt a cég főmunkatársa, Jáger Levente konferálta. A kultúra napja alkalmából nyílt és látogatható Blank Zita Átjárók című tárlata.
Fotók: Anda Péter
