A Szandeci Lachok öltözéke, hagyományai és népszokásai

Az oseink unneplo ruhat foleg templomba huztak, a szentmisere. A regiónk egyes zugaiban most is fontos egyhazi unnepekre felveszik a lach oltozetet. Igy van ez Podegrodzie-ben, a Szandeci Lachok fovarosanak nevezett telepulesen. Itt tevekenykedik a Szandeci Lachok Muzeuma, az ujszandeci Keruleti Muzeum osztalya. A podegrodzie-i muzeumban megtekintheto a Szandeci Lachok nepviselete. A kiallitas anyaga egy magangyujtemeny resze, Zofia es Stanisław Chrząstowski lach nepi kultura kedveloi voltak, a muzeum a nevuk utan kapta az elnevezeset. A kollekció resze pl. az 1937-ben keszitett eredeti ferfi oltozet.

Egyes szakemberek szerint a lach ruhazat Lengyelorszagban a legszebb. Minden bizonnyal impozans es csodalatosan diszitettek. Egy ferfi unneplo hosszu, szeles szaru nadragból, mellenybol es hosszu, sotetkek szinu posztókabatból all. Minden elemet kezzel himzett jelkepekkel diszitettek. A Szandeci Lachok megkulonbozteto jele az ugynevezett „sercówka” [szivkagyló formaju alak], hasonló mint a guraloknal a „parzenica” [novenyi mintas sziv].

A ruhan latható viragminta pedig Podegrodzie kulonlegessege. A helyi plebaniahoz regen kb. 40 falu tartozott. Mindegyik ki akart tunni, volt sajat felismero jele, ma ugy fogalmaznank „logója”. A podegrodzie-i lakossag e motivum szerint azonosithatta magat.

Ferfiak meg feher, diszitett inget is hordtak, amit mindig nadragba bujtattak. Nyakba „ciosek”-et hordtak. A funkciója a mai csokornyakkendohoz hasonló. Egy vaszonnal bevarrt kartondarabka volt, himzett vagy flitteres diszitessel. Alkalmi ciosek-ek is keszultek. Mai napig megmaradt Wojciech Migacz, gostwica-i fenykepesz, hazafias ciosek-je, feher-piros szalagokkal es lengyel sassal.

Raadaskent a lach ferfioltozetet egyborszij egeszitette ki. Ha szeles volt, a podhale-ire utalt, keskeny viszont krakkó stilusra vallott. A regióban kulonfele kuturak keveredtek. A fejen kalapot hordtak a ferfiak. Fontos alkalomra diszitettek ezeket, pl. madartollakkal vagy muviragokkal.

Ha noi viseletrol van szó, asszonyi es leanyruhara osztható. Ferjhez ment asszony fontos szimboluma a „czepiec”, azaz fokotó volt. Hagyomany szerint az asszony a sajat lakodalomkor vette fel, ejfel utan, az „oczepiny” szertartas utan, amikor levagtak vagy felkotottek a copfjat. A hosszu fonatok inkabb ferjezetlen hajadon jelei voltak. Itt erdemes megis megemliteni, hogy hajadonok es asszonyok is fejkendot hordtak.

A „czepiec” gazdagon diszitett elem volt, ugy mint az ing is. Figyelemremeltó teny az, hogy a diszitoelemek mennyisege a szemely vagyonossagatól fuggott, a himzes regen pedig kizarólag kezzel keszult.

A ferjes asszony hordott meg „katana”-t, azaz nehezebb anyagból varrt felsokabatot. Himzett mintak mellett kiegeszito disze un. „orgona” volt. A leanyok kabat helyett fuzot hordtak. Raadaskeppen a nok korallfuzert hordtak. Igazi korallgyongyokbol allt, azert nem minden holgy engedhette meg maganak egy piros korallsornal tobbet. Tehetos asszony odakothette egy kiskeresztet is.

 Noi szoknya tobb retegbol allt. Az alsószoknya hideg ellen vedte a tulajdonosat, hiszen XX szazad huszas eveihez az asszonyoknak nem volt meg alsónemuk. Ami a szoknya kormeretet illeti, a nagyanyaink a divatot kovettek. Minel szelesebb volt, annal divatosabbnak tekintettek. Noi cipot illetoen pedig, az vagy sarkos csizma vagy „kierpce” borpapucs volt.

A Szandeci Lachoknak letezett meg az unneplo viselet nyari valtozata. A ferfiak akkor hosszu, lenvaszonból varrt inget hordtak, keskeny ovvel. A lennadrag is konnyu volt, alul rojtozott. Kenyelmes viselet volt hoseg idejen.

A Muzeum kiallitasan latható meg teliesitett noi „katana”.

A lach eletritmust diktalta a termeszet. Az evszakok az oseinknek konkret elvegzendo mezei munkakat jelentettek. Szamtalan szokas is fuzodott a mezei munkahoz. Peldaul „dożynki”, az aratóunnep, koszonet kifejezese volt az elvegzett gabona begyujtesert es a termesert. Az esemeny karakterisztikus eleme a diszes aratasi koszoru volt.

Teli idoben, Karacsonykor a nagyapaink csoportosan betlehemeztek. A hazról hazra vandorló betlehemesek jellegzetes figuraknak oltozkodtek, mindig is szarvas-szormes maskarak is kisertek oket. A podegrodzie-i muzeum kiallitasan szemugyre vehetunk egy mozgó pofaju bakkecsket vagy szarvas „turoń”-ot, sundisznó tukbol keszitett orral.

A Szandeci Lachok Muzeumaban nehany eskuvoi palca is latható, amit buganak, virgacsnak vagy koszorunak is neveztek. A palcat koszoruslany adta at a menyasszonynak. A targy jelkepessege nem egyertelmu. A szakemberek arra utalnak, hogy a menyasszonyi szuzesseg szimboluma vagy pedig a termekenyseg es jólet jelkepe az ifju par szamara. A modern korban ez a szokas abbamaradt.

(s.siwulska@sadeczanin.info, a kepek a podegrodzie-i Zofia es Stanisław Chrząstowski Szandeci Lachok Muzeumanak a belsejet bemutatjak)

The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.

A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.

#VisegradFund, #V4, #Visegrad