Az új világ játékossá tesz
Kultúra

Az új világ játékossá tesz

Energiát vesz el az alkalmazkodás. Erről számolt be érdeklődésünkre Andáné Vastag Andrea pedagógus. A kiskunhalasi Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus vezetője elmondta, október közepe óta nemcsak a fellépések, hanem a próbák is elmaradtak. Tanárként kollégáihoz hasonlóan bekapcsolódott az online oktatásba. Úgy fogalmazott, a diákokkal közös munka során meglepően jó megoldások jönnek létre. 

- Milyen eddig nem használatos módszereket kíván az online oktatás? Mennyire volt ez kihívás? 
- A számomra villámgyorsan fejlődő, változó technika a fiataloknak az alap. Tájékozódnom kell, hogy ők miben élnek, ahhoz mérten kell változtatnom az eszközeimet a tanításban is, hogy hatni tudjak rájuk. Nem könnyű, de nagyon izgalmas játék ez, és ez az új világ játékossá tesz engem is. Nagyon nagy élmény, amikor komoly játszótársakat találok a diákok, kollégák között. Elképesztő feltöltődést jelent, amikor a közös munka során meglepően jó, változatos, különleges megoldások jönnek létre. Hálás vagyok érte a gyerekeknek, kollégáimnak.

- Hosszú ideje vezeted a Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórust. Szervezett keretek között, egyesületként működik az énekkar. Hogyan történik mostanában a kapcsolattartás a különböző fórumokon, egymással és a külvilággal? 
- Ahogy a magánéletben is: elsősorban levelezés útján, illetve telefonon. 
- Elérte Magyarországot a járvány harmadik hulláma. Vannak még egyáltalán próbák? Tervezel programokat az online térben megvalósítani? 
- Október óta nincsenek próbák, és ha nem lehet a jövőben másként, akkor igen, marad az online tér. Tavasszal készítettünk két felvételt a kórustagokkal saját otthonukban, amelyet Anda Péter rakott össze egy, közös produkcióvá. Ahhoz hasonló lehetőségben gondolkodom, de mindig vonz a más megoldás, és köt a kórustagok iránti felelősség, így természetesen a korábbiaktól eltérő produkció terve körvonalazódik bennem. Hogy lesz-e belőle valami, a megkeresett partnereken múlik. 

A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap március 10-i számában olvashatják. 

Szöveg: Pál László
Fotók: Anda Péter